agrarszektor.hu • 2025. november 6. 14:28
Az éghajlatváltozás következtében egyre gyakoribbak az extrém időjárási jelenségek, az aszályos időszakok és a szabadtéri tűzesetek Magyarországon és egész Európában. A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, valamint a Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács közös szakmai workshopon értékelte az erdőtüzekkel kapcsolatos tapasztalatokat, és mutatta be a megelőzést, valamint a hatékonyabb beavatkozást segítő innovációkat - derült ki az egyetem közleményéből.
A Soproni Egyetem, mint Magyarország Zöld Egyeteme, hosszú távú stratégiai partnerségben dolgozik a Katasztrófavédelemmel az erdők védelméért. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora ezzel kapcsolatban elmondta, hogy
Magyarország erdőállománya nemzeti kincs, amelynek megóvása közös felelősségünk. Ezért kötöttünk szövetséget az Országos Katasztrófavédelemmel. Az oktatásban, a kutatásban és az innovációban egyaránt azon dolgozunk, hogy megelőzzük a tűzfészkek kialakulását, és ha mégis bekövetkezik egy tűzeset, akkor a beavatkozás minél gyorsabb és hatékonyabb legyen”
A rektor rámutatott, hogy az egyetem az oktatás és tudatosítás mellett az önkéntes tűzoltók képzésében, valamint a mesterséges intelligencia és a modern térinformatikai eszközök alkalmazásában is együttműködik a katasztrófavédelemmel. Mint mondta, a céljuk az, hogy Magyarországon is kialakuljon egy olyan, valós idejű, háromdimenziós erdőtérkép-rendszer, mint amilyet Kanadában vagy az Egyesült Államokban már használnak. Ez lehetővé tenné, hogy a mentési és oltási munkálatokat a szakemberek pontosabban, összehangoltabban végezzék.
A Soproni Egyetem és a Katasztrófavédelem három évvel ezelőtt indította el közös konferenciasorozatát, amely mára több mint 600 szakembert és hallgatót vonz online és személyes formában egyaránt. A résztvevők egyetértenek abban, hogy a tudományos és gyakorlati tudás összekapcsolása kulcsfontosságú az erdőtüzek megelőzésében és kezelésében.
Nem azért szeretnénk, hogy a konferenciák egyre gyakoribbak legyenek, mert több tűzvész történik, hanem azért, hogy minél kevesebb legyen belőlük
- zárta gondolatait Fábián Attila.
Bognár Balázs tűzoltó dandártábornok, a Vas Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója hangsúlyozta, hogy kijelenthető, hogy az ország az extrémitások időszakát éli. Mint mondta, 2024 a hazai meteorológiai történelem legmelegebb éve volt, folyamatosan nő az aszályos napok száma. A prognózisok szerint 2050-re már húsz, 2100-ra pedig harminc fölé emelkedhet ezeknek a napoknak a száma. Ez az erdősültségi területek kiszáradását eredményezi, és egyre több tűzesethez kell vonulniuk a tűzoltóknak. A dandártábornok hozzátette, hogy
az uniós adatok is drámai növekedést mutatnak: európai uniós szinten már egymillió négyzetkilométernyi terület érintett, hazánkban pedig 2025-ben eddig mintegy 9800 szabadtéri tűzesethez riasztották a tűzoltókat, ebből több mint 4600 érintett erdős területet.
Bognár Balázs kiemelte, hogy a hasonló szakmai rendezvények elengedhetetlenek a hatékony megelőzés és védekezés érdekében, vagyis kulcsfontosságúak az olyan tudományos műhelymunkák, mint a soproni workshop. Ezek során közösen keresik, milyen fejlesztések, új módszertanok és nemzetközi tapasztalatok segíthetik a jövőben az erdőtüzek megelőzését és a beavatkozások hatékonyságának növelését.