agrarszektor.hu • 2025. november 12. 06:01
2025-ben a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest mintegy 20 százalékkal kevesebb műtrágyát vásároltak a magyar gazdák. Ennek egyrészt az alacsony termény árak az oka, de a klímaváltozás és a nemzetközi folyamatok is közrejátszottak abban, hogy sokan inkább kivárnak, és csak a legszükségesebb inputanyagokat vásárolják meg. Az Agrárszektor által megkérdezett szakértők szerint a következő időszakban a nitrogénalapú műtrágyák lesznek a beszerzések középpontjában, ugyanakkor a bizonytalanságok miatt a jövő év elején átmeneti hiány is kialakulhat az egyes import műtrágyákból.
2025 harmadik negyedévében az egy évvel korábbi azonos időszakban forgalmazott volumenhez képest egyötödével kevesebb műtrágya került a gazdákhoz. A termékkörön belül mészammon-salétromból (MAS) fogyott a legtöbb a megfigyelt időszakban, az egy évvel korábbi azonos időszakhoz mérten viszont mintegy harmadával csökkent a termék iránti kereslet - derült ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Agrárstatisztikai Információs Rendszerének (ASIR) legfrissebb adataiból. A tárgyidőszaki értékesítés 39,1%-át ez a termék adta. A kálium-klorid esetében 39,1%-kal, a MAP-nál 49,8%-kal, a karbamidnál pedig 31,8% nőtt az értékesítés, ám a többi megfigyelt terméknél csökkent a forgalom 2025. július-szeptember időszakban az előző évhez képest.
A legnagyobb mértékben az ammónium-nitrát (AN) és a szuperfoszfát értékesített volumene esett vissza, előbbié 74,2%-kal, míg utóbbié 61,4%-kal csökkent. Ugyanezt a két időszakot összehasonlítva az értékesítési árak a bázisidőszakhoz képest 8-27%-kal voltak magasabbak, a legnagyobb, 27,2%-os áremelkedés az AN-nál volt, míg a Nitrosol, DAM ára 18%-kal emelkedett, a szuperfoszfát pedig 17,4%-kal lett drágább.
Az idei harmadik negyedévi értékesítési átlagárakat a második negyedévihez viszonyítva az látható, hogy ezek 3-15%-kal nőttek. Ez alól kivételt képez a karbamid, amelynek 6,9%-kal csökkent az ára, a MAS, amely 3%-kal lett olcsóbb, és a Nitrosol, DAM, ahol 1,7%-os árcsökkenést regisztráltak. Az ammónium-nitrát és a karbamid iránti kereslet aránya 2025 harmadik negyedévében 1:9 volt, vagyis kilencszer nagyobb mennyiségben vásároltak karbamidot, mint ammónium-nitrátot.
De hogyan látják az ágazat szereplői a műtrágyaforgalmat az elmúlt időszakban? Milyennek ítélik a gazdák vásárlási kedvét? Mire számítanak a jövőt illetően? Az Agrárszektor ennek járt utána.
Szokatlanul korán kezdődött az idei szezon
Tóth Gergő, az AltoTerra Kft. műtrágya üzletágvezetője szerint idén a harmadik negyedévben a hazai műtrágyapiacot visszafogott NPK- és foszforfelhasználás jellemezte. Bár a kalászosok vetésterülete egyértelmű növekedést mutatott, ez nem hozta magával a várakozások szerinti inputanyag-felhasználást. A szakember úgy látta, hogy az NPK- és foszfortermékek iránti kereslet elmaradt a korábbi évek szintjétől, ami részben a termelők kiváró magatartásának tudható be.
A szezon a beszállítói oldalon már viszonylag korán, májusban elindult, ami szokatlanul korai kezdést jelentett. Ettől az időponttól kezdve az árak fokozatos emelkedésnek indultak, ami tovább növelte a gazdálkodók óvatosságát
- mondta el Tóth Gergő.
Mint mondta, a piaci szereplők a fenti okok miatt inkább a legszükségesebb mennyiségeket szerezték be. A szakember összességében úgy látta, hogy a harmadik negyedévet mérsékelt kereslet, de stabil ártrend jellemezte. A piacot továbbra is a bizonytalan költségkörnyezet és a jövő évi termelési kilátások határozzák meg.
A nitrogénműtrágyák pozíciói továbbra is stabilak
Tóth Gergő beszélt arról is, hogy jelenleg a műtrágyafelhasználásban egyértelműen a különböző nitrogén típusú termékek vannak fókuszban. Ezek azok a műtrágyák, amelyeket a termelők a változó körülmények ellenére sem hagynak ki a technológiáikból. A nitrogén továbbra is a hozamok egyik legfontosabb meghatározója, ezért a gazdák inkább ebben látják a biztos megtérülést. A vállalat műtrágya ágazatvezetője szerint ugyanakkor egyre gyorsabban változnak az éghajlati tényezők, és ez komoly kihívást jelent a tervezés során. Ennek egyik következménye például, hogy a kukorica vetésterülete jelentősen visszaesett.
Ugyanakkor ez csupán egy a sok változó közül, amely befolyásolja a tápanyagutánpótlás gyakorlatát. A teljes alkalmazkodás ezekhez a körülményekhez szinte lehetetlen, de a vállalat próbál olyan megoldásokat kínálni, amelyek növelik a termelés biztonságát. Ilyen például a tartamhatású műtrágya, amely hosszabb távon és rugalmasabban illeszkedik a változó környezeti feltételekhez - tette hozzá.
A kivárás és a bizonytalanság miatt egyenetlen volt a kereslet
Tóth Gergő beszélt arról is, hogy a harmadik negyedévben a vásárlói kedv összességében hullámzónak bizonyult. A gazdálkodók döntéseit leginkább az a bizonytalanság befolyásolta, hogy milyen növényt vessenek, illetve mit érdemes termelni a következő szezonban. Ezek a kérdések sok esetben halasztották a beszerzési döntéseket, ami egyenetlen keresletet eredményezett. A kereskedők oldaláról az őszi szezon a szokásosnál korábban, már nyár elején megindult. A termelők részéről ugyanakkor az igények csak később, fokozatosan jelentkeztek. A piacon így időben eltolódott kereslet alakult ki, ami nehezítette a készletezés és az árképzés tervezését.
Összességében a vásárlói aktivitást a bizonytalan piaci környezet és a változó termelési szándékok erősen befolyásolták. Az NPK és foszfor kereslet elmaradt a várakozásoktól, mindemellett pedig késve és szakaszosan jelent meg
- tette hozzá Tóth Gergő.
Mik a kilátások a következő szezonra?
A következő szezon kilátásai alapján egyértelműen a nitrogénalapú műtrágyák lesznek a beszerzések középpontjában - közölte a szakember, hozzátéve, hogy az már most látszik, hogy ezekből a termékekből nem várható hiány. A hazai gyár folyamatosan működik, és a környező országokban is újraindult a termelés. Igaz, néhány üzem csak időszakosan tud gyártani, de onnan is folyamatosan érkezik az áru Magyarországra. A nitrogén műtrágyák, mint a MAS, az ammóniumszulfát vagy a karbamid, jelentős mennyiségben kerülnek behozatalra, ami biztosítja az ellátást.
Ugyanakkor az orosz importot érintő büntetővámok áremelkedést idéztek elő a piacon. 2026 januárjától a CBAM (Carbon Border Adjustment Mechanism) is hatályba lép, amely a nagy karbonlábnyommal (szénlábnyommal) előállított importtermékeket - így bizonyos műtrágyákat is - karbonvám alá helyez. A rendszer célja az uniós klímavédelem erősítése, ugyanakkor technikai felkészültsége még nem teljes. Emiatt elképzelhető, hogy 2026 elején átmeneti hiány alakul ki egyes import műtrágyákból
- figyelmeztetett Tóth Gergő.
A nemzetközi folyamatok és a szén-dioxid kvóta nyomják fel az árakat
Hasonlóan látta a helyzetet Simon Gábor, az Anthera Kft. ügyvezetője. A szakember kérdésünkre rámutatott, hogy idén megint aszály volt, ezért a termelők kénytelenek voltak visszafogni a vásárlásaikat. Bár a kereslet csökkenése rendszerint az árak visszaesésével jár, a nemzetközi tendenciák és a jövő év elején megjelenő szén-dioxid kvóta árfelhajtó hatással rendelkezik. Így előállt egy olyan helyzet, hogy bár a felvásárlási áraknál és a terményáraknál csökkenés figyelhető meg, az inputanyagok ára emelkedni kezdett. Emiatt gazdák műtrágyavásárlási kedve meglehetősen stagnál. A jövőt illetően Simon Gábor úgy fogalmazott, hogy ha lesz eső, akkor az felfelé fogja hajtani a keresletet, ám ha marad a szárazabb időjárás, további visszaesés várható a műtrágyák értékesítésénél. A szakember szerint a vízellátás kérdésének megoldása lenne a legsürgetőbb, anélkül ugyanis lehetetlen termelni. Simon Gábor rámutatott, hogy a Homokhátságot és a térség mezőgazdaságát nem a különféle programokkal lehet megmenteni, hanem a csatornázottság rendes kiépítésével.