Bár egyre több termelő él ezekkel a lehetőségekkel, sokan még mindig nem kötnek mezőgazdasági biztosítást.
Rengeteg tényező befolyásolja a tojás árának emelkedését, de a szakértők szerint az év második felében javulhat a helyzet.
Több csirkét és sertést vágtak és dolgoztak fel a magyar vágóhidak 2024-ben, mint egy évvel korábban.
Drágább volt a tojás itthon az év első hónapjában, mint egy évvel korábban, a kereslet viszont enyhébbnek bizonyult.
Töretlen a citrusfélék népszerűsége a magyarok körében, különösen a narancs és a mandarin keresett.
Csaknem kétszer annyi műtrágyát vettek július, augusztus és szeptember hónapokban a magyar gazdák, mint egy éve ugyanekkor.
Az őszi vetésű növényeknél a tervezett terület közel felén már végeztek a vetési munkálatokkal.
A húsipar szereplőinek is alkalmazkodniuk kellett a megváltozó termelési, illetve fogyasztási körülményekhez.
Egyre több szilva érkezik Magyarországra a legnagyobb európai uniós exportőröktől.
Idén az első félévben csaknem kétszeresére emelkedett a gabonafélék kivitele Magyarországon.
Erősen visszaesés figyelhető meg a mezőgazdasági célú gépértékesítésben Magyarországon idén.
Bár korábban komoly reményeket fűztek hozzá a magyar gazdák, az idei nyár aszályos időszakai a napraforgó-állományokat is megviselték.
Idén januártól májusig 25 százalékkal nőtt Magyarország tojásexportja az előző év azonos időszakához képest.
Bár az országos terméshozamok általában jók lettek, a minőség terén korántsem ilyen fényes a helyzet.
Ahol csak lehetett, a legeltetést választották a termelők a költségek kordában tartása érdekében.
Az egy évvel korábbihoz képest 3 százalékkal magasabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával június utolsó hetében Magyarországon.
Új agrárinformációs portált hozott létre az ágazat szereplőinek az Agrárközgazdasági Intézet.
Több műtrágyát, ám kevesebb növényvédő szert vásároltak az év elején a magyar gazdák.
2024-ben az előző évhez képest több növénykultúránál is csökkenés volt megfigyelhető a vetésterületben.
2023-ban a gyomirtók, a rovarölők és gombaölő szerek voltak a legnépszerűbb növényvédő szerek a magyarok körében.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.