Átlagosan 12,7 százalékkal drágultak a műtrágyák Magyarországon az év első felében.
Csaknem kétszeresére emelkedett a bikavágások száma az év első felében, a kacsáké viszont megfeleződött.
2025 első hat hónapjában jelentősen nőtt a tojás ára Magyarországon az előző év azonos időszakához képest.
Az AKI PÁIR adatai szerint a nyerstej kivitele 24 százalékkal volt alacsonyabb idén júniusban az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Több mint kétszer annyi bikát vágtak le 2025 első negyedévében, mint egy esztendővel korábban.
Bár egyre több termelő él ezekkel a lehetőségekkel, sokan még mindig nem kötnek mezőgazdasági biztosítást.
Rengeteg tényező befolyásolja a tojás árának emelkedését, de a szakértők szerint az év második felében javulhat a helyzet.
Több csirkét és sertést vágtak és dolgoztak fel a magyar vágóhidak 2024-ben, mint egy évvel korábban.
Drágább volt a tojás itthon az év első hónapjában, mint egy évvel korábban, a kereslet viszont enyhébbnek bizonyult.
Töretlen a citrusfélék népszerűsége a magyarok körében, különösen a narancs és a mandarin keresett.
Csaknem kétszer annyi műtrágyát vettek július, augusztus és szeptember hónapokban a magyar gazdák, mint egy éve ugyanekkor.
Az őszi vetésű növényeknél a tervezett terület közel felén már végeztek a vetési munkálatokkal.
A húsipar szereplőinek is alkalmazkodniuk kellett a megváltozó termelési, illetve fogyasztási körülményekhez.
Egyre több szilva érkezik Magyarországra a legnagyobb európai uniós exportőröktől.
Idén az első félévben csaknem kétszeresére emelkedett a gabonafélék kivitele Magyarországon.
Erősen visszaesés figyelhető meg a mezőgazdasági célú gépértékesítésben Magyarországon idén.
Bár korábban komoly reményeket fűztek hozzá a magyar gazdák, az idei nyár aszályos időszakai a napraforgó-állományokat is megviselték.
Idén januártól májusig 25 százalékkal nőtt Magyarország tojásexportja az előző év azonos időszakához képest.
Bár az országos terméshozamok általában jók lettek, a minőség terén korántsem ilyen fényes a helyzet.
Ahol csak lehetett, a legeltetést választották a termelők a költségek kordában tartása érdekében.
Tudatos kertészeti praktikákkal, és a megfelelő gondoskodással jelentősen meghosszabbíthatjuk mind a dísz, mind a haszonnövényeink életét.
Ezek a jelenségek legtöbbször nem betegségek következményei, hanem a növényeket érő stressz, tápanyaghiány vagy helytelen termesztési technológia eredményei.
A kaprot általában nem termesztjük, az csak bejön a kertbe és akkor ott is hagyjuk.
A Magyar Közlönyben jelent meg a vonatkozó rendelet részletes szabályairól szóló módosítás.
Megszüntette az agrárminisztériumot és a sertéstenyésztést is jelentősen átalakítaná a dán kormány.
