Az AKI PÁIR adatai szerint a nyerstej kivitele 24 százalékkal volt alacsonyabb idén júniusban az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Több mint kétszer annyi bikát vágtak le 2025 első negyedévében, mint egy esztendővel korábban.
Bár egyre több termelő él ezekkel a lehetőségekkel, sokan még mindig nem kötnek mezőgazdasági biztosítást.
Rengeteg tényező befolyásolja a tojás árának emelkedését, de a szakértők szerint az év második felében javulhat a helyzet.
Több csirkét és sertést vágtak és dolgoztak fel a magyar vágóhidak 2024-ben, mint egy évvel korábban.
Drágább volt a tojás itthon az év első hónapjában, mint egy évvel korábban, a kereslet viszont enyhébbnek bizonyult.
Töretlen a citrusfélék népszerűsége a magyarok körében, különösen a narancs és a mandarin keresett.
Csaknem kétszer annyi műtrágyát vettek július, augusztus és szeptember hónapokban a magyar gazdák, mint egy éve ugyanekkor.
Az őszi vetésű növényeknél a tervezett terület közel felén már végeztek a vetési munkálatokkal.
A húsipar szereplőinek is alkalmazkodniuk kellett a megváltozó termelési, illetve fogyasztási körülményekhez.
Egyre több szilva érkezik Magyarországra a legnagyobb európai uniós exportőröktől.
Idén az első félévben csaknem kétszeresére emelkedett a gabonafélék kivitele Magyarországon.
Erősen visszaesés figyelhető meg a mezőgazdasági célú gépértékesítésben Magyarországon idén.
Bár korábban komoly reményeket fűztek hozzá a magyar gazdák, az idei nyár aszályos időszakai a napraforgó-állományokat is megviselték.
Idén januártól májusig 25 százalékkal nőtt Magyarország tojásexportja az előző év azonos időszakához képest.
Bár az országos terméshozamok általában jók lettek, a minőség terén korántsem ilyen fényes a helyzet.
Ahol csak lehetett, a legeltetést választották a termelők a költségek kordában tartása érdekében.
Az egy évvel korábbihoz képest 3 százalékkal magasabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával június utolsó hetében Magyarországon.
Új agrárinformációs portált hozott létre az ágazat szereplőinek az Agrárközgazdasági Intézet.
Több műtrágyát, ám kevesebb növényvédő szert vásároltak az év elején a magyar gazdák.
A kiskerti gazdálkodás egyik legnagyobb kihívása nem a kártevők elleni harc vagy a gyomlálás, hanem az életerő fenntartása a talajban.
2025-ben 9 százalékkal nőtt a szamócaimport, így csaknem 4 ezer tonna érkezett az országba, elsősorban Spanyolországból.
2026 áprilisában a magyar gazdák 102,9 százalékkal több traktort vettek, mint egy évvel korábban.
A növények árnyékolása mostanra sokszor a túlélés záloga lett a modern kiskertben hazánkban is.
Bizonytalan környezetben a legnagyobb kockázat ma már nem a beruházás, hanem annak elmaradása.
A megelőzésre épülő növényvédelem hatékony stratégia a napraforgó szár- és levélbetegségei ellen.
Jobb tapadás, nagyobb stabilitás: bemutatkoznak a FURRIER tandem pótkocsicsalád legújabb modelljei.
