agrarszektor.hu • 2025. december 17. 08:59
Törökországban a tavaszi fagy, majd a nyári aszály és a jégesők súlyosan, egy átlagos évhez képest 60%-kal, 1,8 millió tonna környékére vetették vissza az idei almatermést. Az export ennél is nagyobb arányban, 70%-kal csökkenhet, mivel a korlátozott árukínálat nem teszi lehetővé a korábbi szállítási volumenek fenntartását. A körte esetében 30% körüli visszaesés tapasztalható, mivel Bursa térségében az ellenállóbb ültetvények mérsékelték a veszteségeket. Az infláció és a szűkös kínálat a belföldi árakat jelentősen megemelte, miközben az exportpiacokon - például Indiában - az egyre élesebb verseny nehezíti az értékesítést.
A török hatóságok szakértői az idei tavaszi fagyot természeti katasztrófának minősítették, amely az elmúlt három évtized legpusztítóbb fagykára volt. Karaman, Konya, Niğde és Kayseri tartományok, amelyek az ország almatermelésének 40%-át adják, körülbelül 90%-os terméskiesést szenvedtek el. Isparta tartomány, amely a török almatermés 26%-át biztosítja, alacsonyabb fekvése és enyhébb klímája miatt a fagyoktól kevésbé károsodott, viszont az elmúlt években állandósuló aszály egyre nagyobb gondot okoz a térségben - írja a FruitVeB.
Az Eğirdir-tó, amely Isparta legfontosabb öntözési vízforrása, folyamatosan apad, így a távolabbi ültetvények különösen hátrányos helyzetbe kerülnek. A nyári jégesők további károkat okoztak, így a kisebb méretű, sérült almák nagy része ipari feldolgozásra, légyártásra kerül. A klimatikus hatások különösen a kisebb, hagyományos gazdaságokat sújtják, amelyek nem tudnak beruházni korszerű technológiákba, például jéghálóba vagy fagyvédelmi berendezésekbe. Ezzel szemben a nagyüzemi, modern gazdaságokban termesztett almák jóval nagyobbak, jobb minőségűek, és alkalmasak mind a hazai, mind a nemzetközi piacokra.
Az elmúlt tíz évben Törökország almatermelése összességében növekvő tendenciát mutatott, mivel a termelők egyre inkább modernizálták gazdaságaikat, új termesztési módszereket vezettek be, és nagyobb hozamú fajtákat telepítettek. A korszerű ültetvényekben csepegtető öntözést, jéghálót és fagyvédelmi tornyokat alkalmaznak, amelyek védelmet nyújtanak a fagykárok ellen. Ezek a beruházások lehetővé tették, hogy az ország nagy mennyiségben és kiváló minőségben termeljen almát, amelynek jelentős része exportra kerül.
Mindazonáltal a hagyományos, alacsony hozamú ültetvények továbbra is elterjedtek, és ezek jóval kisebb, gyengébb minőségű gyümölcsöt adnak. Sok gazda szeretné korszerűsíteni gazdaságát, de a magas beruházási költségek miatt erre nincs lehetősége. Törökországban a változatos éghajlat és földrajzi adottságok miatt több száz almafajtát termesztenek, de kereskedelmi forgalomba csak néhány kerül. A legfontosabb fajták a Starking, a Golden, az Amasya és a Granny Smith, amelyek a 2024/25-ös szezonban a teljes termelés 70%-át adták.
A legnépszerűbb fajta a Starking, amely tavaly a teljes termésen belül 37%-os arányt képviselt (1,63 millió tonna), míg a Golden közel 1 millió tonnával a második helyen állt. E két fajta termelése az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt az exportkereslet hatására. Az elmúlt öt évben a piros és édes almák, például a Starkrimson, Scarlet Spur, Pink Lady és Red Chief termelése 25%-kal emelkedett. Ennek fő oka az indiai és közel-keleti piacok növekvő kereslete, amely új lendületet adott a török almatermesztésnek.