agrarszektor.hu • 2026. január 20. 10:31
A 2025-ös vizsgálatok alapján az egyik legveszélyesebb növénykárosítónak számító Xyllela fastidiosa baktérium továbbra sincs jelen Magyarországon, a behurcolás kockázata azonban változatlanul magas. A védekezést nehezíti, hogy a baktériumnak több alfaja ismert, eltérő gazdanövénykörrel és eltérő járványügyi kockázattal. A hatóságok fokozottan ellenőriznek és célzottan mintát vesznek az ország Xylella-mentes státuszának megőrzése érdekében.
Hazánkban évente tervszerű, országos lefedettségű felderítések zajlanak a Xylella baktérium kimutatására. A hatóság által begyűjtött növényi minták laboratóriumi vizsgálatai eddig minden esetben negatív eredményt hoztak, így a károsító jelenléte továbbra sem igazolt hazánkban. A felderítések kiterjednek többek között gyümölcsösökre, szőlőültetvényekre, faiskolákra, kertészeti árudákra, közterületekre és üvegházakra. 2025-ben Tolna vármegyében kiemelt mintavételezés történt az olajfa-ültetvények telepítésével összefüggésben. Emellett továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a faiskolai ellenőrzések, a tavalyi évben több mint 100 szaporítóanyag-termelő helyen végeztek felderítést a vármegyei növényvédelmi felügyelők - írja a Nébih.
A Xylella fastidiosa behurcolásának legnagyobb veszélyét a tünetmentesen fertőzött növények behozatala jelenti. Fontos megakadályozni a baktérium bekerülését, hiszen hazai jelenléte esetén a növények faszövetéből táplálkozó honos kabócák könnyen tovább terjeszthetik. Közülük a tajtékos kabóca (Philaenus spumarius) egész Európában, így hazánkban is széles körben elterjedt. A hatósági tapasztalatok alapján a legmagasabb kockázatot az olyan import dísznövény- és szaporítóanyag-tételek jelentik, amelyek:
- olyan régiókból származnak, ahol a kórokozó jelenléte igazolt (Dél- Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Portugália),
- az új telepítések, különösen a mediterrán eredetű idősebb olajfák és mandulafák,
- a jelentős forgalmat lebonyolító kertészeti árudák, valamint
- a kockázatos szállítmányokat kezelő kereskedelmi egységek.
A növényegészségügyi hatóság kiemelt célja a baktérium behurcolásának megelőzése, ezért tovább növeli az import eredetű, magas kockázatú tételekre irányuló ellenőrzések számát. Az új ültetvénytelepítések vizsgálata szintén kiemelt figyelmet kap.
A Xylella fastidiosa elleni védekezést segítő, szükség szerint frissülő károsítóspecifikus útmutatók és tájékoztatók - köztük az Integrált Károsító-specifikus Ellenőrzési Adatlap (IKEA) és a hazai készenléti terv - továbbra is elérhetők a Nébih aloldalán. A megelőzés érdekében a Nébih kiemelt hangsúlyt fektet a lakossági tájékoztatásra is, többek között az EFSA PlantHealth4Life kampányához való csatlakozással, figyelemfelhívó kommunikációval és a növényútlevéllel kapcsolatos vásárlási tudnivalók ismertetésével.
A hivatal folyamatos intézkedésekkel mindent megtesz Magyarország Xylella fastidiosa-mentes státuszának megőrzéséértt, és szükség esetén gyorsan, összehangoltan reagál minden bejelentésre és újonnan felmerülő kockázatra. A hatóság kiemelt figyelmet fordít a bejelentések kivizsgálására, valamint a gyanús esetek gyors és szakszerű kezelésére annak érdekében, hogy egy esetleges megjelenés esetén a szükséges növényegészségügyi intézkedések azonnal megkezdhetők legyenek.
A Xylella fastidiosa elleni védekezés jogi alapját az alábbi uniós jogszabályok biztosítják:
- a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről szóló 2016/2031/EU rendelet,
- a karantén károsítók uniós jegyzékét tartalmazó 2019/2072/EU végrehajtási rendelet,
- valamint a Xylella fastidiosa baktériumra vonatkozó speciális intézkedéseket meghatározó 2020/1201/EU végrehajtási rendelet.
A Xylella fastidiosa zárlati károsító gyanúját haladéktalanul be kell jelenteni a Nébih, valamint az illetékes vármegyei kormányhivatal részére.