Veres Virág Cintia • 2026. február 26. 06:03
A szója vetésterülete Magyarországon az elmúlt években jelentős ingadozást mutatott, a 60 ezertől az 112 ezer hektárig terjedő szintektől újra 60 ezer hektár körüli előrejelzésekig. A szakemberek szerint a termesztési kedv elsősorban támogatásoktól és felvásárlási áraktól függ, ugyanakkor a szója előnyei - kiváló elővetemény, alacsony hektárköltség, hőstressztűrés - miatt a megfelelő technológia és tudatos gazdálkodás mellett stabilan jövedelmező kultúraként maradhat a hazai szántóföldeken. A szakemberek egyben hangsúlyozzák, hogy nem egyetlen év eredménye számít, hanem a hosszú távú, adatvezérelt döntéshozatal, a minőségi vetőmag és a gazdák támogatása, amelyekkel a szója versenyképes és jövedelmező alternatívává válhat a hazai mezőgazdaságban.
Az Agrárszektor e heti szektorkörképében Szalai Ferenc (Kwizda Kft.), valamint Bene Zoltán (Karintia Kft.) beszélt arról, hogy miért érdemes szóját termeszteni Magyarországon, és, hogy mik azok, amik a leginkább befolyásolják a növény jövőjét. Mindemellett kifejtették azt is, hogy mitől függ a szója versenyképessége itthon.
Szalai Ferenc (Kwizda Kft.): A termesztési kedv erősen támogatás- és árfüggő
A szója vetésterülete Magyarországon az elmúlt években jelentősen ingadozott: 2024-ben 60 ezerről 112 ezer hektárra nőtt, majd 80 ezer hektárra csökkent, és az idei előrejelzések szerint ismét 60 ezer hektár körüli szintre mérséklődhet. Szalai Ferenc, a Kwizda Kft. termékmenedzsere kifejtette, hogy a termesztési kedv erősen támogatás- és árfüggő, az alacsony felvásárlási árak visszafogják a bővülést. Bár a szója technológiája nem kiemelkedően bonyolult, de következetes és pontos munkavégzést igényel, ami miatt sok termelő egy gyengébb év után kiveszi a vetésforgóból. Előnyei ugyanakkor jelentősek: kiváló elővetemény, mivel nitrogénben gazdag, jó szerkezetű talajt hagy maga után, emellett a kukoricánál jobban tűri a hőstresszt.
Virágzáskor viszont érzékeny a légköri aszályra, ezért leginkább párásabb, mély fekvésű területeken érzi jól magát. Gazdasági szempontból kedvező, hogy más szántóföldi kultúrákhoz képest alacsonyabb hektárköltséggel is eredményesen termeszthető.
A sikeres termesztéshez megfelelő termőhely és mikroklíma szükséges, a tápanyag-ellátásban pedig különösen fontos a jó káliumszint és a mérsékelt nitrogénindítás a gümőképződés érdekében. A mikroelemek - például a bór és a cink - pótlása, valamint a stressztűrést segítő kezelések javíthatják a termésbiztonságot. Növényvédelmi szempontból kulcsfontosságú a gyommentes állomány kialakítása, mivel a szója gyomelnyomó képessége gyenge; ennek érdekében a gyomirtást a terület adottságaihoz igazítva, szükség esetén több lépcsőben érdemes megvalósítani.
Bene Zoltán (Karintia Kft.): A szóját nem temetni kell, hanem jövedelmezőbbé tenni
Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője lapunknak kifejtette, hogy a szója vetésterülete 2015 előtt 40 ezer hektár körül mozgott, majd a termeléshez kötött támogatások hatására 77 ezer hektárra ugrott, ezt követően évekig 60-67 ezer hektár között stagnált. A fordulópontot a 2022-es aszály és a 2023-as piaci szélsőség hozta: 2022-ben a szója országos termésátlaga (1,89 t/ha) több mint 10%-kal haladta meg a napraforgóét, 2023-ban pedig 3 tonna felett teljesített, és a számítások szerint még támogatás nélkül is jövedelmező volt. Mindez 2024-re 111 ezer hektár fölé emelte a vetésterületet.
2025-ben ugyan a napraforgó termésátlagban mintegy 10%-kal megelőzte a szóját, de a különbséget főként a magasabb felvásárlási ár okozta, amit a romániai és bulgáriai aszály hajtott fel. Bene Zoltán hangsúlyozta:
nem egyetlen év alapján érdemes dönteni. Ötéves átlagban a szója és a napraforgó termésátlaga szinte azonos, 2%-on belüli eltérés, miközben a szója hozamingadozása mérsékeltebb, így stabilabban reagál a szélsőséges időjárásra.
A szója termesztése költséghatékony is lehet: megfelelő technológia és minőségi vetőmag mellett nitrogéntrágyázás nélkül termeszthető, korai fajtáknál szárítás nélkül betakarítható, és jó elővetemény-hatása van. Emellett jobban tűri a hő- és UV-stresszt, ami a klímaváltozás mellett komoly előny.
A szóját nem temetni kell, hanem a gazdákat segítve jövedelmezőbbé tenni.
A szakember hangsúlyozta, hogy a kulcs az adtalapú döntéshozatal, támogatás a terményértékesítésben és a kompromisszummentes vetőmag-minőség, mert így a szója hosszú távon is versenyképes kultúra maradhat a hazai szántóföldeken.