A gabona betakarítása utáni tápanyagutánpótlás egyik legfontosabb feladata a szármaradványok megfelelő kezelése.
A lisztharmat és a peronoszpóra továbbra is a szőlő két legjelentősebb betegsége.
Magyarországon folyamatosan csökken a kereslet az ekék iránt, de a kontinens nyugati részén ellentétes folyamatok látszanak.
A szálastakarmány-betakarítás hatékonysága ma már nemcsak a munkaszervezés, hanem a gazdaságok jövedelmezősége szempontjából is kulcskérdés.
Az előző évek mélyrepülése után az idei év elején megugrott a fűkaszák és a bálázók iránti kereslet.
Egy jól kalibrált gabonanedvesség-mérő nagyot könnyíthet a gazdák mindennapjain.
A klímaváltozás és az egyre gyakoribb aszályos időszakok alapjaiban alakították át a magyar gazdálkodók szemléletét az öntözésről.
Mostanra már nemcsak a szaktanácsadóknak, de a gazdáknak is napi szinten foglalkozniuk kell a digitális megoldásokkal.
Az idei gabonapiaci szezonban a bértárolás továbbra is meghatározó szerepet tölt be a hazai termelők értékesítési stratégiáiban.
Jelenleg nagyon élénk a rakodógépek piaca, ami főként az állattartó telepek fejlesztését segítő pályázatnak köszönhető.
A modern gépek és technológiák elengedhetetlenné váltak a mezőgazdaságban, de az emberekre is ugyanakkora szükség van.
A gazdák a gabonaszárítók létesítése helyett egyre inkább a gabonahűtésben látják a megoldást.
Az ágazatra rálátó szakértők szerint még a tavalyinál is gyengébb idén a gabonakombájnok forgalma Magyarországon.
A gyomirtás elmaradása akár a teljes termés elvesztéséhez is vezethet, de egy rosszul időzített vagy nem megfelelően megválasztott kezelés is jelentős gondot okozhat.
Már nem elegendőek a hagyományos növényvédelmi megközelítések az őszi kalászosok lombvédelme során.
Az időjárási szélsőségekhez való alkalmazkodás a fejtrágyázás során egyre fontosabbá válik.
A szakértők szerint a kijuttatható hatóanyagok körének bővülése fokozni fogja a gazdák drónok iránti érdeklődését.
Jelenleg a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma okozza a legnagyobb aggodalmat idehaza az ültetvényekben.
Nem lehet úgy gazdálkodni, hogy az inputanyagokat nem megfelelően, kellő minőségben és szaktudással jutattjuk ki.
Egyértelműen látszik, hogy a tápanyagutánpótlást ma már nem lehet úgy tervezni mint régen, a megszokott módszerek már nem kifizetődőek.
Éppen a jó minőségű, egészséges élelmiszert a legnehezebb megfizetni - ma az elhízás már nagyobb gond, mint az éhezés.
Magas hozzáadott érték nem (csak) a termelésben keletkezik.
A rovarfehérje és a lárvák után maradó frassz is fontos kiegészítő lehet, ha tarol az aszály itthon.
Elkezdődött az átszervezés Magyarország egyik legnagyobb agrofood cégcsoportjánál - a létszámleépítés is zajlik.
A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar egyszerre több jelentős kihívással kénytelen szembenézni.
