Az Agrárszektor körképében Szili Martin, a Natur Agro fejlesztőmérnöke, valamint a Timac Agro Hungária Kft. osztották meg a gondolataikat arról, mit érdemes tudni az őszi kalászosok vetése előtti talajelőkészítésről, hogyan érdemes csinálni, mire ajánlott figyelni, illetve, mik lehetnek a legnagyobb buktatók. A szakemberek emellett arról is beszéltek az Agrárszektornak, hogy mikre ajánlott költeni a talajelőkészítés során.

Szili Martin (Natur Agro): A jó őszi talajelőkészítést az méri, mennyi vizet, szerves anyagot, talajéletet mentünk át a következő kultúrának.

A csapadék mennyiségén nem tudunk változtatni, azon viszont igen, hogy a talaj mennyit fogad be és tárol belőle, illetve ebből mennyi jut a növénynek. Az őszi talajelőkészítés ezért ma elsősorban vízgazdálkodási kérdés, különösen egy aszályos év után

- közölte az Agrárszektorral Szili Martin. Kiemelte, mindezt a kutatások is alátámasztják.

A karcagi tartamkísérletben 1997 óta folyik forgatás nélküli, mulcsos művelés. A rendkívül aszályos 2021/22-es évben itt a mulcsos változatban 4,45 t/ha őszi búza termett, a szántásosban 3,62 t/ha, és a különbség statisztikailag is igazolt. Egy 119 tanulmányt összesítő nemzetközi elemzés szerint a víztakarékos művelés őszi búzában átlagosan közel 18%-kal több vizet hagy a talajban a vetés idejére, és az előnye éppen a szárazabb termőhelyeken a legnagyobb

- mondta. Hozzátette, a gyakorlatban ez kevesebb, de jól időzített menetet jelent. A nedvesség leginkább néhány centis tarlóhántással, majd sekély alapműveléssel őrizhető meg. Mélyebb lazításra csak ott van szükség, ahol az ásópróba vagy a penetrométer valóban tömörödött réteget mutat. Apró morzsás, ülepedett vetőágyat kell készíteni, amelyben a mag a nedves rétegbe kerül. A szármaradványt egyenletesen kell bedolgozni a felső talajrétegbe, jó talaj-maradvány érintkezéssel, mert a lebontást mikroorganizmusok végzik, és nekik ez a feltételük. Érdemes a használt készítményt a tarlóhántással egy menetben kijuttatni, hogy azonnal a talajba keveredjen.

A hasznos talajmikrobák a vetés után is dolgoznak: ugyanezek a baktériumok és gombák ilyenkor már a fiatal növény gyökérzónájában fejtik ki a hatásukat. A növekedésserkentő talajbaktériumok egy része növényi hormonokhoz hasonló anyagokat termel, amelyek fokozzák a gyökérképződést. Mások a stresszhelyzetben felhalmozódó, a gyökérnövekedést fékező etilén szintjét csökkentik, vagy a talajban kötött foszfort teszik felvehetővé, ami a fiatal gyökérnek különösen fontos. A Trichoderma-gombák a gyökér felületén megtelepedve kiszorítják a csírakori kórokozókat, és a növény saját védekezőrendszerét is aktiválják - közölte a szakember.

Amire érdemes figyelni

Fontos a nitrogén átmeneti lekötése, ezért a szármaradvány-kezelést mindig az alaptrágyázással együtt kell megtervezni, nem tőle függetlenül - tudta meg lapunk Szili Martintól. Hozzátette, szintén fontos a rögképzés és kiszárítás, így a tarlóművelést mindig érdemes hengerrel lezárni. Ajánlott figyelni a egyenetlen kelésre, valamint a maradványokon áttelelő kórokozókra is. Emellett nagy buktató lehet az „ami tavaly bevált, idén is jó lesz” szemlélet. Hiszen öntözött vagy csapadékos körülmények között a csökkentett művelés előnye kisebb lehet, sőt el is tűnhet, ezért a technológiát mindig a talajállapothoz és az évjárathoz kell igazítani. A szakember tájékoztatott arról is, mire ajánlott költeni a talajelőkészítés során. Mint mondta, egyik ilyen a diagnosztika, valamint a jó munkaminőség, kevesebb menettel. 

A jó őszi talajelőkészítést végül az méri, mennyi vizet, szerves anyagot és talajéletet tudunk átmenteni a következő kultúrának.

Timac Agro: Az őszi kalászosok vetése előtti talajelőkészítés sikerének kulcsa a talajállapot alapú szemlélet.

Az őszi kalászosok termesztésében a vetést megelőző időszak meghatározó jelentőségű, hiszen a talajelőkészítés során teremtjük meg az állomány egyenletes kelésének, megfelelő gyökérfejlődésének és sikeres áttelelésének feltételeit - közölte lapunkkal a Timac Agro. A talajművelés célja ma már nem pusztán a vetőágy kialakítása, hanem a talaj víz-, levegő- és tápanyaggazdálkodásának optimalizálása, valamint a termékenységének hosszú távú megőrzése. Kiemelték, az utóbbi évek egyre gyakoribb időjárási szélsőségei miatt különösen felértékelődött a talajnedvesség megőrzésének szerepe. Ezért egyre több gazdaság fordul a forgatás nélküli vagy csökkentett művelési rendszerek felé. A sekély talajművelés, a mulcshagyó technológiák vagy bizonyos esetekben a direktvetés hozzájárulhatnak a párolgási veszteségek csökkentéséhez, a talajszerkezet megóvásához és a szervesanyag-tartalom megőrzéséhez.

Ezzel nemcsak a termesztés költséghatékonysága javítható, hanem a talaj klímaváltozással szembeni ellenálló képessége is növelhető.

Ugyanakkor a talajművelés kérdésében nem létezik minden körülmények között alkalmazható univerzális megoldás. A művelési rendszer megválasztását minden esetben az adott terület adottságainak és aktuális állapotának kell meghatároznia. Jó szerkezetű csernozjom talajokon, például repce vagy korán lekerülő elővetemény után, sok esetben elegendő lehet egy sekély tarlóhántás, majd a nedvességmegőrzést szem előtt tartó, minimális bolygatással végzett magágykészítés. Ezzel szemben egy nagy agyagtartalmú, betakarításkor erősen taposott területen, különösen csapadékosabb évjáratokban, a tömörödött rétegek megszüntetése érdekében gyakran szükség lehet középmély lazításra vagy akár időszakosan alkalmazott forgatásos művelésre is.

A cél nem egy adott technológiai szemlélet kizárólagos alkalmazása, hanem a talaj fizikai, kémiai és biológiai állapotának fenntartása vagy helyreállítása. A jövő versenyképes termesztési rendszereiben várhatóan egyre inkább a helyspecifikus, rugalmas megközelítés kerül előtérbe, ahol a művelési módot nem általános elvek, hanem a talaj tényleges állapota határozza meg.

A sikeres talajelőkészítés egyik kulcseleme a szármaradványok megfelelő kezelése. Kukorica után például kiemelt jelentősége van az aprításnak és egyenletes eloszlatásnak, mivel a nagy mennyiségű növényi maradvány akadályozhatja a vetést, lassíthatja a lebomlási folyamatokat és kedvezőtlen körülményeket teremthet - tájékoztatott a Timac Agro. Megtudtuk, a talajállapot megőrzésében és javításában a vetésforgó szerepe legalább akkora jelentőségű, mint maga a talajművelés. Egy repcét, kalászosokat, kukoricát és akár pillangós növényeket is tartalmazó vetésforgó kedvezőbb talajszerkezeti és talajbiológiai hatást eredményezhet, mint a beszűkült vetésváltás. A mélyre hatoló gyökérzetű növények természetes módon is hozzájárulhatnak a tömörödött rétegek lazításához, míg a nagyobb és változatosabb szervesanyag-bevitel támogatja a talajélet működését. A talajművelés és a vetésforgó ezért nem külön kezelendő elemek, hanem ugyanannak a fenntartható termesztési rendszernek a részei.

A legnagyobb hibák

A legnagyobb hibák közé továbbra is a nem megfelelő időzítés és a túlzott művelési intenzitás tartozik. A túl nedves állapotban végzett talajmunka jelentős szerkezetromlást okozhat, amelynek kedvezőtlen hatásai akár több évig is fennmaradhatnak. A túlfinomított magágy kialakítása növelheti a cserepesedés veszélyét, míg a rendszeresen kialakuló tömörödött rétegek korlátozhatják a gyökérfejlődést, a vízbefogadó képességet és a tápanyagok hasznosulását. Éppen ezért a talajállapot rendszeres ellenőrzése és a művelési beavatkozások szükség szerinti felülvizsgálata elengedhetetlen.

A ráfordítások tervezése során érdemes elsődlegesen a talaj állapotának megismerésére koncentrálni - közölte a Timac Agro. Emellett, ne felejtsük el azt sem, hogy a tápanyag-utánpótlás során fontos szerepe lehet az alap- és a startertrágyázásnak, különösen a foszfor és bizonyos mikroelemek biztosításában, mivel ezek jelentősen befolyásolják a kezdeti gyökérfejlődést és az őszi bokrosodást. Emellett a talajállapot javítását szolgálhatják a talajkondicionáló készítmények, a szervesanyag-utánpótlási megoldások és a talajéletet támogató mikrobiológiai készítmények is. Ezek azonban akkor tudják leginkább kifejteni hatásukat, ha alkalmazásuk talajvizsgálati eredményekre és az adott termőhely sajátosságaira épül.

Összességében az őszi kalászosok vetése előtti talajelőkészítés sikerének kulcsa a talajállapot alapú szemlélet. A helyesen megválasztott művelési rendszer, a talajnedvesség megőrzése, a tudatos tápanyag-gazdálkodás, a szakszerű szármaradvány kezelés és a jól felépített vetésforgó együttesen biztosíthatja a stabil terméseredményeket és a talaj hosszú távú termőképességének fenntartását. A sikeres kalászos termesztés alapja nem egyetlen talajművelési rendszer alkalmazása, hanem a talajállapotra épülő döntéshozatal. Vannak területek, ahol a forgatás nélküli művelés nyújtja a legjobb megoldást, míg más esetekben a talaj fizikai állapotának helyreállítása érdekében a lazítás vagy akár az időszakos forgatás is indokolt lehet. A hosszú távú termőképesség megőrzésének kulcsa a talajkímélő művelés, a tudatos vetésforgó és a helyspecifikus tápanyag-gazdálkodás összhangja

- összegezte a tudnivalókat a Timac Agro.