Az Agrárszektor körképében Balogh Lőrinc, a Hed-Land Hungária Kft. ügyvezetője, Csősz Mihály, a Kwizda Agro Hungary Kft. termékmenedzsere, valamint Lengyel József, a Natur Agro Hungária Kft. fejlesztőmérnöke osztották meg a gondolataikat arról, mit érdemes tudni a tápanyagutánpótlásról gabonaaratás után, illetve, mi pontosan a szárbontás jelentősége és mik az előnyei. A szakemberek többek között arról is beszéltek az Agrárszektornak, hogy mely anyagokra/készítményekre ajánlott költeni ilyenkor a tápanyagutánpótlás során, emellett elárulták azt is, összességében miket kell kiemelni, mire kell figyelni a gabonaaratás után történő tápanyagutánpótlás során.

Balogh Lőrinc (Hed-Land): A szárbontó készítmények önmagukban nem csodaszerek. 

A szármaradványok megfelelő kezelése ma már nem pusztán növénymaradvány-kezelési kérdés, hanem a talajtermékenység egyik meghatározó eleme. A gabonaszalma jelentős mennyiségű szerves szenet, valamint nitrogént, foszfort, káliumot és mikroelemeket tartalmaz, amelyek megfelelő lebomlás esetén visszakerülnek a talaj tápanyagkörforgásába

- tudta meg az Agrárszektor Balogh Lőrinctől. A szakember a szárbontás legfontosabb előnyei között kiemelte, a gyorsabb tápanyag-visszaforgatást, a talaj biológiai aktivitásának fokozását, a humuszképződés támogatását, a jobb vízgazdálkodást, a könnyebb talajművelést, valamint a kórokozók és kártevők visszaszorítását is. Ugyanakkor hangsúlyozta, a szárbontó készítmények önmagukban nem csodaszerek. Hatékonyságukat alapvetően meghatározza a megfelelő száraprítás, a talajnedvesség, a hőmérséklet, az oxigénellátottság, valamint a szükséges nitrogén rendelkezésre állása. Kedvezőtlen körülmények között a mikrobiológiai készítmények hatása is jelentősen csökkenhet.

Mire érdemes költeni a tápanyagutánpótlás során a gabonaaratás után?

A jelenlegi gazdasági környezetben minden input esetében a megtérülés az elsődleges szempont. Éppen ezért elsősorban azokra a beavatkozásokra érdemes költeni, amelyek bizonyítottan javítják a tápanyag-hasznosulást és a talaj hosszú távú termőképességét

- közölte a szakember. Első helyen továbbra is a talajvizsgálatra alapozott tápanyag-gazdálkodás áll. Enélkül ugyanis könnyen előfordulhat túl- vagy aluladagolás, ami egyaránt gazdasági veszteséget jelent. A legfontosabb befektetési területeknek többek között a nitrogént látja, amely a szárbontás támogatásában segít, a foszfor és kálium pótlása szintén fontos, amennyiben a talajvizsgálat hiányt jelez, de a szerves trágyák és szerves eredetű készítmények alkalmazása is ajánlott. Mindezek mellett a különböző biológiai készítmények, a biostimulátorok és huminsav-készítmények, a mikroelemek pótlása, illetve a stabilizált nitrogéntermékek, valamint a helyspecifikus, differenciált kijuttatás szerepét hangsúlyozta. 

Amit nem szabad

A gabonaaratás utáni időszakot nem szabad "két kultúra közötti holtidőként" kezelni. Ez az egyik legfontosabb időszak a következő termesztési szezon megalapozásában

- tájékoztatott Balogh Lőrinc. A legfontosabb szempontok egyike például, hogy a szalma minél egyenletesebben legyen eloszlatva és aprítva, a tápanyag-utánpótlás mindig talajvizsgálati eredményekre épüljön, ne rutinadagokra, emellett a szármaradványok lebontását össze kell hangolni a nitrogén-utánpótlással. A talajélet fenntartása legalább olyan fontos, mint a kijuttatott műtrágya mennyisége, de a talajnedvesség megőrzése is kiemelt jelentőségű. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a takarónövények alkalmazása egyre fontosabb eszköz a tápanyagok megőrzésében, a nitrogénmegkötésben, a szervesanyag-utánpótlásban és a talaj szerkezetének javításában, a precíziós technológiák pedig lehetővé teszik az inputanyagok gazdaságosabb felhasználását.

Összességében a gabonaaratás utáni tápanyagutánpótlás célja ma már nem kizárólag a következő növény műtrágyaigényének kielégítése. A korszerű szemlélet szerint a talaj biológiai aktivitásának fenntartása, a szervesanyag-vagyon gyarapítása, a tápanyagok körforgásának optimalizálása és a vízmegtartó képesség javítása együttesen biztosítják a hosszú távon fenntartható és gazdaságos növénytermesztést. A jövő sikeres gazdálkodója nem egyszerűen tápanyagot juttat ki, hanem tudatosan építi a talaj egészségét, amely a stabil terméshozamok egyik legfontosabb alapja.

Csősz Mihály (Kwizda): Fontos, hogy a nagy mennyiségű szármaradvány lebontása megfelelő nitrogénellátás mellett történjen.

A gabonaaratás után visszamaradó szármaradványok lebontása kiemelt jelentőségű a talaj hosszú távú termékenységének fenntartásában - közölte lapunkkal Csősz Mihály. Hangsúlyozta, a megfelelően elvégzett szárbontás javítja a talaj szerkezetét, növeli annak szervesanyag-tartalmát, valamint elősegíti a növényi maradványokban található tápanyagok fokozatos visszajutását a talajba. A lebomló szerves anyag kedvező feltételeket teremt a talaj hasznos mikroorganizmusai számára, ezáltal élénkebb és kiegyensúlyozottabb talajélet alakul ki. Ennek eredményeként javul a talaj víz- és tápanyag-gazdálkodása, ami hozzájárul az egészségesebb talajállapothoz és a következő kultúra sikeres fejlődéséhez. Emellett a szármaradványok gyors lebontása bizonyos növényi kórokozók fennmaradásának esélyét is csökkentheti.

Milyen készítményeket ajánlott választani?

A betakarítást követően érdemes olyan mikrobiológiai készítményeket alkalmazni, amelyek elősegítik a növényi maradványok lebontását és fokozzák a talaj biológiai aktivitását

- tudatta a szakember. Kiemelte, a Trichoderma-tartalmú készítmények hatékonyan támogatják a cellulózbontást, miközben kedvezően befolyásolják a talaj mikrobiológiai egyensúlyát és egyes kórokozók visszaszorításában is szerepet játszhatnak. A Coniothyrium-tartalmú készítmények elsősorban bizonyos talajlakó gombás kórokozók elleni biológiai védekezésben nyújthatnak segítséget. Emellett a nitrogénmegkötő baktériumokat tartalmazó készítmények hozzájárulhatnak a talaj természetes nitrogénellátásának javításához és a talajélet élénkítéséhez.

Ezek a biológiai megoldások megfelelő körülmények között hatékonyan egészíthetik ki a hagyományos tápanyag-utánpótlási technológiákat.

A legfontosabb tényezők

A gabonaaratást követő tápanyagutánpótlás során kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a nagy mennyiségű szármaradvány lebontása megfelelő nitrogénellátás mellett történjen, mivel ezzel megelőzhető a pentozánhatásból adódó átmeneti nitrogénhiány - tájékoztatott Csősz Mihály. A foszfor- és káliumpótlás mértékét célszerű talajvizsgálati eredmények alapján meghatározni, figyelembe véve a talaj tápanyag-ellátottságát és a következő növény igényeit. Az idei évben ahol kedvezőtlen körülmények között a kultúrnövényünk nem tudta hasznosítani a kijuttatott foszfort és káliumot, kalkulálhatunk azzal, hogy azok jelentős része ott maradt az utónövényünk számára.

A tápanyag-gazdálkodás megtervezésekor fontos az utóvetemény várható tápanyagfelhasználásának ismerete, valamint a szármaradványok egyenletes eloszlatása és megfelelő bedolgozása, amely elősegíti azok gyors lebomlását. A mikrobiológiai készítmények alkalmazása megfelelő talajnedvesség mellett tovább növelheti a lebontás hatékonyságát és hozzájárulhat a talaj hosszú távú termékenységének, biológiai aktivitásának és szervesanyag-tartalmának megőrzéséhez.

Lengyel József (Natur Agro): A szármaradványok tudatos kezelésével stabilabb talajszerkezetet tudunk létrehozni.

A hazai szántóföldeken évente becslések szerint 15-20 millió tonna kukoricaszár és gabonaszalma képződik - árulta el az Agrárszektornak Lengyel József. Elmondta, ha ez a képződött biomassza végleg kikerül a gazdaság körforgásából, a talaj nemcsak szénforrástól, hanem a vízmegőrzés képességétől esik el. A szármaradványok tudatos kezelésével stabilabb talajszerkezetet tudunk létrehozni, ami segíti a csapadék gyorsabb beszivárgását és tárolását. Így kevesebb csapadék folyik el a felszínen, mérséklődik a talajerózió és a párolgási veszteség, miközben nő a gyökérzóna vízkészlete.

A szakember kiemelte, a szárbontás másik célja a növényi maradványok szervesanyag- és tápanyagtartalmának visszavezetése a talaj biológiai körforgásába. Az intenzív művelés, a szervesanyag-visszapótlás hiánya és a szélsőséges időjárás sok talajban visszafogta a mikrobiológiai aktivitást. Emiatt a bontási folyamatot gyakran célszerű irányítottan támogatni. A megfelelő baktérium- és gombatörzsek nemcsak a cellulóz és más növényi polimerek lebontását gyorsíthatják, hanem a szármaradványokon fennmaradó kórokozók életterét is szűkítik. A hasznos mikrobák versenyelőnyt szerezve gyorsabban hasznosítják a rendelkezésre álló szénforrást, közben pedig tápanyagokat tárnak fel - tette hozzá. 

Egy 7-8 t/ha termésű búza szalmája hektáronként hozzávetőleg 30-50 kg nitrogént, 10-15 kg foszfort és 80-120 kg káliumot tartalmazhat. Ezek csak akkor válnak a következő növény számára hasznosíthatóvá, ha a lebomlás kellően gyors, ugyanakkor a talajélet szempontjából kiegyensúlyozott. A pentozánhatás miatt a nagy szármaradvány-tömeg mellett a következő kultúra kezdeti nitrogénellátása romolhat. Ugyanakkor ennek mérséklésében nem kizárólag magas nitrogéntartalmú műtrágyában kell gondolkodni. 

Az aszály ellenére is használjuk ilyen készítményeket?

A tarlóbontás időzítését ne elsősorban a baktériumok életfeltételeihez igazítsuk: azt nem a hőmérő állása, hanem a talaj nedvessége, művelhetősége, a szár aprítottsága és az elérhető munkagép határozza meg - figyelmeztet Lengyel Tamás. A cél a talaj nedvességtartalmának a megőrzése. Száraz talaj forgatása vagy intenzív keverése inkább nedvességvesztést okoz, miközben a bontó szervezetek működése is korlátozott. 

A gabonaaratás utáni tarlókezelés tervezésekor a szakmai szempontok mellett a HMKÁ 6 előírásait is figyelembe kell venni. A szabályozás célja, hogy a legérzékenyebb nyári-kora őszi időszakban a talaj ne maradjon fedetlenül, így mérsékelhető legyen az erózió, a kiszáradás és a szervesanyag-veszteség kockázata. A tarlóbontó mikrobiológiai készítmény kijuttatása önmagában nem sérti a HMKÁ 6 követelményeit.

A lényeg az, hogy a kijuttatást követő talajművelés során a tarlómaradványok továbbra is megfelelő talajborítást biztosítsanak. Ha a szármaradványokat olyan mértékben dolgozzuk be, hogy a felszín fedetlenné válik, a HMKÁ 6 szerinti talajtakarás már nem teljesül. Ezért a tarlóbontás technológiáját mindig a választott művelési móddal együtt kell megtervezni.