Szedlák Levente • 2026. június 22. 06:02
2026-ban tovább mérséklődött a kukorica vetésterülete Magyarországon, a gazdák tavasszal már csak mintegy 675 ezer hektáron foglalkoztak ezzel a növénnyel. Az áprilisi száraz, csapadékhiányos időjárást május elején komoly éjszakai fagyok követték, és bár a május második fele és június eleje csapadékosabb lett, ez nem volt elég ahhoz, hogy pótolja a talajból hiányzó, a növények számára szükséges nedvességtartalmat. A csapadékhiány továbbra is komoly problémát jelent, az Agrárszektor által megkérdezett gazdák is jelezték, hogy ha aratásig folyamatos lenne a csapadék utánpótlása, akkor akár egy közepes-jó termés is összejöhetne idén, ám erre a jelenlegi előrejelzések alapján vajmi kevés esély látszik.
Idén április második felében rendkívül aszályos, csapadékszegény időjárás volt jellemző hazánkra, melyet a hónap végén és május elején éjszakai fagyok is kísértek. Mind a szántóföldi, mind a gyümölcskultúrákban jelentős károk keletkeztek - derült ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Agrárstatisztikai Információs Rendszerének (ASIR) a tavaszi mezőgazdasági munkák állásáról szóló elemzésében. A felszíni talajréteg teljes kiszáradása miatt az őszi búza és az őszi káposztarepce növekedése lelassult vagy megállt. A tavaszi mezőgazdasági munkák helyzetét felmérő operatív jelentések időpontjában a kukorica vetése 98,2%-os készültségnél volt, 662,7 ezer hektár körül tartott. A kukorica tervezett 674,7 ezer hektár vetésterületének 25,8%-a az Észak-Alföld, 18,6%-a a Dél-Dunántúl, 15,2%-a peidg a Közép-Dunántúl régióban található. És bár a május második fele és június eleje csapadékosabb lett, ez nem volt elég ahhoz, hogy pótolja a talajból hiányzó, a növények számára szükséges nedvességtartalmat.
A HungaroMet Zrt. legfrissebb agrometeorológiai jelentése szerint az elmúlt hét közepe óta változékony időjárásban volt része az országnak, minden nap előfordult több-kevesebb záporos csapadék valahol az országban, a legtöbb június 11-én, csütörtökön. Június 14-én, vasárnap a déli területeken erős zivatarok vonultak károkozó jégesővel. A záporokból csak kisebb körzetekben hullott érdemi csapadék, sokfelé egy-egy alkalommal csak alig pár milliméter, ami a rövid idő alatt el is párolgott.
Az elmúlt 10 nap csapadékösszege hazánk nagy részén 10 és 30 mm között mennyiséget mutat, míg a déli, délnyugati és nyugati országrészben 40-50 mm-t is előfordult. A középső országrészben ugyanakkor, ahol a legnagyobb a csapadékhiány, most is alig 5-7 mm hullott. A 30 napos csapadékösszegben szinte országszerte 30-60 mm-es a hiány a sokéves átlaghoz képest. A 90 napos csapadékösszeg hasonló ehhez, csak a mértéke még nagyobb: 40-100 mm.
A jelentésből az is kiderült, hogy a talaj felső 10-30 cm-es rétege nyugaton és északkeleten kellően nedves, a középső országrészben azonban nagyon száraz. A 30-60 cm-es talajréteg hazánk nagy részén továbbra is kritikusan száraz, nedvességtartalma nem éri el a 40%-ot sem a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában. A felső egy méteres rétegből pedig továbbra is 100-130 mm nedvesség hiányzik a telítettséghez képest az Alföld és a Mezőföld nagy részén.
Mint írták, a nyári kapás növények is sokat szenvedtek eddig a tenyészidőszakban az aszály miatt, minden kis eső rengeteget számít: ahol elegendő nedvesség áll rendelkezésre, ott intenzíven növekszik a kukorica. Jelenleg főleg a középső országrészben van nagy területen enyhe, közepes, helyenként már nagyfokú aszály. Jelentős csapadékra lenne szükség a növények optimális fejlődéséhez, de sajnos erre országosan nagyon kevés esély van a következő napokban.
Mire számítanak az ágazat szereplői?
Ahogy azt fentebb már említettük, 2026 tavaszán az előző évhez képest kisebb területen, kevesebb, mint 675 ezer hektáron vetettek kukoricát a magyar gazdák, és bár az idei március vége csapadékosabb lett, ezt követően az április hűvös és száraz volt. A talajok egyre kiszáradtak, ennek pedig már az ország egyébként csapadékosabb tájain érzni lehetett a hatását, ráadásul a legfrissebb előrejelzések sem kecsegtetnek áztató esőkkel. Az Agrárszektor által május elején megkérdezett gazdák szerint már voltak olyan térségek, ahol a tavaly áprilisi csapadékmennyiség tizede hullott csak le, máshol a hideggel és a károsítókkal gyűlt meg a termelők baja. Ezen okokból kifolyólag a gazdák egyre kevésbé hittek abban, hogy jó lehet az idei termés. De hogyan látják most a helyzetüket?
Németh Zoltán, a zalai Baki Agrocentrum Kft. növénytermesztési ágazatvezetője korábban elmondta az Agrárszektornak, hogy idén mintegy 300 hektáron vetettek kukoricát, ebből 70 hektáron - a száraz talaj miatt - no-till műveléssel. Ebből 150 hektárt elvert a jég, annak a jövője most eléggé kétesélyes. A szakember közölte, hogy ezeket az állományokat biostimulátorokkal kezelték. Németh Zoltán beszélt arról is, hogy a másik 150 hektár nagyon jó állapotban van és elegendő csapadékot kapott. A növényvédelmet illetően a cég növénytermesztési ágazatvezetője elárulta, hogy az állományok a gyomirtószeres kezeléseket megkapták, másra egyelőre még nem volt szükség. A kilátásokkal kapcsolatban Németh Zoltán úgy fogalmazott, hogy ha címerhányás és virágzás idején nem lesz aszály, akkor hektáronként akár a kétszámjegyű terméshozam is meglehet idén. De ha megint beüt a tartós szárazság, akkor ezek a várakozások könnyen megfeleződhetnek.
A Fejér megyei EAG Zrt.-nél idén 1770 hektáron vetettek kukoricát, árulta el korábban a cállalat növénytermesztési főágazatvezetője. Rózsa Ádám kérdésünkre elmondta, hogy a növények kezdeti fejlődése lassú volt, a csapadékhiány és a hideg miatt heterogén volt a kelés. A szakember szerint az állományok gyakorlatilag most kaptak megfelelő mennyiségű csapadékot, meg is ugrott a növekedés, a meleg hatására szó szerint nyúlik a kukorica. Összességében elmondható, hogy vannak nagyon jó táblák, de nagyon elmaradottak is, nehéz homogén táblákat elérni. Rózsa Ádám rámutatott, a talaj előkészítése, az elővetemény, az inputanyagok, az időjárás mind-mind befolyásolja az állományokat. Ami a növényvédelmi helyzetet illeti, a szakember jelezte, hogy a kukoricamoly most fog majd elkezdeni rajzani, úgyhogy védekezni kell majd ellene. Külön problémát jelent, hogy a száraz tavasz miatt a gyomok is eltérően, vontatottan keltek, így nehéz volt védekezni ellenük. Az idei kilátások kapcsá Rózsa Ádám óvatosan optimista volt, mint mondta, összességében jónak mondhatók az állományok, és ha folyamatos lenne a csapadékutánpótlás, akkor egy közepes termésre számíthatnának. Ezeket a várakozásokat valószínűleg meg fogja változtatni a jövő hétre prognosztizált hőség. További problémát jelent, hogy a talajokban továbbra sincs elég nedvesség, csak a felső 10-15 centiméter nedves, alatta viszont szárazak a talajok.