Kovács Nóra • 2026. június 25. 12:27
Miközben a magyar görögdinnye-termés 2004-ben még rekordnak számító 251 ezer tonnát ért el, 2022-re történelmi mélypontra, mindössze 101 ezer tonnára zuhant. Ezzel párhuzamosan a termelői árak soha nem látott magasságokba emelkedtek: a kilogrammonkénti átlagár 2024-ben elérte a 373 forintot, ami közel hétszerese a 2003-as mélypontnak. A két folyamat együtt jól mutatja, hogyan alakult át az elmúlt 25 évben a hazai görögdinnye-piac.
A magyarországi görögdinnye-termesztés az elmúlt negyedszázadban jelentős ingadozásokat mutatott, miközben a termelői árak hosszú távon látványosan emelkedtek. Az MTI által közölt, a KSH, a NAK, a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete és a Nemzeti Archívum adatai alapján készült ábrák egyrészt a betakarított görögdinnye-termés mennyiségének alakulását, másrészt a görögdinnye piaci termelői átlagárának változását mutatják be 2000 és 2025 között. A két grafikon együtt jól szemlélteti, hogy a termelési volumen és az értékesítési ár nem mindig mozog azonos irányban, a piacot pedig egyaránt befolyásolják az időjárási viszonyok, a termesztési feltételek és a keresleti-kínálati folyamatok.
A termésmennyiséget bemutató ábra szerint a 2000-es évek elején jelentős növekedés következett be. Míg 2000-ben 133 ezer tonna görögdinnyét takarítottak be Magyarországon, addig 2004-re a termés elérte a 251 ezer tonnát, amely a teljes vizsgált időszak legmagasabb értéke. Ezt követően visszaesés következett, majd 2008–2009-ben ismét kiemelkedően magas, 224 és 220 ezer tonnás termés született. A 2010-es években a kibocsátás jellemzően 175–220 ezer tonna között mozgott, 2014-ben például 219 ezer tonnát regisztráltak. A legnagyobb negatív fordulat 2020 után következett be: a termés 2022-re mindössze 101 ezer tonnára csökkent, ami a teljes idősor legalacsonyabb értékének számít. Az ezt követő években azonban ismét növekedés indult, 2024-ben már 171 ezer tonna termést takarítottak be, míg a 2025-re vonatkozó előzetes adat 169 ezer tonnát mutat.
A második ábra a görögdinnye piaci termelői átlagárának alakulását szemlélteti forint/kilogramm egységben. Az ezredforduló környékén a termelői ár még 93,1 forint volt kilogrammonként, majd 2003-ra 54,7 forintra csökkent, ami a teljes időszak legalacsonyabb értéke. Ezt követően fokozatos emelkedés figyelhető meg, bár több kisebb visszaesés is tarkította a folyamatot. A 2010-es évek közepén az árak már jellemzően 120–150 forint között mozogtak, majd 2018-ban 169, 2019-ben pedig 184 forintos átlagár alakult ki. A grafikon megjegyzi, hogy 2020-ra a koronavírus-járvány miatt nem áll rendelkezésre éves adat, mivel az adatgyűjtés tavasszal több hónapig szünetelt.
A leglátványosabb árnövekedés a 2020-as években következett be. A termelői átlagár 2021-ben 227 forintra, 2022-ben pedig már 323 forintra emelkedett. Bár 2023-ban kisebb korrekció történt 319 forintra, 2024-ben új rekord született: a görögdinnye kilogrammonkénti átlagára elérte a 373 forintot, amely a vizsgált időszak legmagasabb értéke. A legfrissebb, 2025-ös adat szerint az átlagár 354 forint kilogrammonként, ami ugyan elmarad a rekordévtől, de továbbra is rendkívül magas szintet jelent történelmi összevetésben.
A két grafikon összevetése alapján jól látható, hogy miközben a termésmennyiség hosszabb távon inkább csökkenő vagy stagnáló tendenciát mutat, addig a termelői árak markáns emelkedést produkáltak. Különösen figyelemre méltó, hogy a legalacsonyabb termésű évek környékén - például 2022-ben - az árak kiugróan magas szintre emelkedtek. A legfrissebb adatok szerint 2025-ben a magyar görögdinnye-termés 169 ezer tonna körül alakulhat, miközben a termelői átlagár 354 forint kilogrammonként marad.