agrarszektor.hu • 2026. július 9. 16:32
Csapadékhiány és aszály jellemzi eddig a kapásnövények szinte teljes tenyészidőszakát, az öntözetlen táblák állapota nagyon gyenge. Országos, áztató eső a következő 6-8 nap során sem várható, csak elszórt záporok, így a körülmények tovább romlanak majd.
A múlt hét közepétől elszórtan alakultak ki záporok, zivatarok hazánkban, de összességében jelentősebb csapadék inkább csak a Dunántúl nyugati részén és északkeleten, keleten fordult elő kisebb körzetekben - olvasható a HungaroMet Zrt. legfrissebb agrometeorológiai jelentésében. Az elmúlt harminc nap csapadékösszege a középső országrészben helyenként még a 15 mm-t sem éri el (ennyi nedvesség akár 1-2 nap alatt is el tud párologni), míg északkeleten és délnyugaton 80 mm-t meghaladó összegek is előfordulnak.
Ez 20-50 mm-rel elmarad a sokéves átlagtól, csak nyugaton van helyenként némi többlet. Az átlaghoz viszonyított csapadékhiány hosszú idő óta halmozódik, 90 napos távlatban ez keleten helyenként már a 120 mm-t is eléri, hosszabb távon pedig több száz mm a hiány.
Hazánk túlnyomó részén kritikusan száraz a talaj, nedvességtartalma a növények számára hasznosítható vízmennyiségnek a 30%-át sem éri el. A fölső egy méteres rétegből már csaknem országszerte 100 mm-t meghaladó mennyiség hiányzik a telítettséghez képest. Ennyire augusztus közepén-végén szokott elfogyni a nedvesség a talajból.
A múlt héten kedden megdőlt az országos abszolút maximumhőmérséklet rekord, majd ma reggelre a mai napra vonatkozó minimumhőmérséklet rekord is. Szikszó külterületén 3,9 Celsius-fokig hűlt a levegő úgy, hogy tegnap délután 28 fok volt. A nagy hőingás a nagyon száraz levegő és a csontszáraz talaj következménye. Az elmúlt napokban a maximumok többnyire 30 fok közelében alakultak, csak szerdán a Dunántúlon maradt 25 fok körül a csúcsérték.
A kalászosok aratása zajlik, már sokfelé a magtárban a termés, a termésátlagok alacsonyak. Az időnként, kisebb körzetekben előfordult csapadék csak átmenetileg hátráltatta a betakarítást, de a termés minőségét nem rontja. A napraforgó virágzik, zöld tömege a műholdas mérések szerint főleg a Kialföldön és a Duna-Tisza közének északi részén nagyon alacsony, még a 2022-es évinél is kevesebb.
A kukorica is virágzik, vannak az országban olyan terültek, ahol szépek az állományok, és vannak, ahol nagyon gyengék. Elsősorban a Dunántúl déli részén vannak a kedvezőbb körülmények, de Miskolc térségében is még bírja a növény. Másfelé az országban az elhúzódó aszály az öntözetlen táblákon nagy károkat okozott, a június végi 40 Celsius-fok körüli hőség hatására az állományok zöld tömege rohamosan csökkent, a levelek összesodródtak, az NDVI index értéke jellemzően a 2022-es érték alatt van.
Jelenleg az ország túlnyomó részén közepes vagy nagyfokú mezőgazdasági aszály van, csak a nyugati országrészben és kisebb körzetekben keleten van optimális nedvesség a talajban. Az április 1-től tartó időszak 74%-ában volt az ország területének legalább 30%-án legalább közepes aszály, a legtöbb aszályos nap eddig Pest és Hajdú-Bihar vármegyékben volt. Jelentős, országos csapadékra lenne szükség, hogy a károk csökkenjenek. Júliusban a kukoricának 100 mm csapadékra lenne szüksége az ideális fejlődéshez, jó eséllyel ez az ország döntő részén nem fog lehullani.
Az elmúlt időszakban csak kisebb körzetekben volt egy-egy napig, fél napig vizes a növények levélének felülete, de ennyi a gombás megbetegedések kialakulásához és terjedéséhez nem elegendő. Tartósan párás időszak nem fordult elő.
A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a június második felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értékében szinte országszerte jelentős a csökkenés. Ez a kalászosok és a repce beérésének és a csapadékhiánynak egyaránt a jele. Az anomália térképen délnyugaton és északkeleten az ilyenkor szokásosnál nagyobb mennyiségű zöld tömeg figyelhető meg, míg másfelé jelentős az elmaradás. Ez jórészt a tartósan aszályos körülmények következménye, de szerepet játszik a vetésszerkezet eltolódása (több a kalászos) is.
A növényzet felszín fölötti szárazanyag mennyiségét mutató DMP nevű műholdas index június utolsó dekádjában az egész országban jelentősen elmarad az előző öt év átlagától. A szezon során összegzett érték a Duna-Tisza közén, a Hortobágy térségében és a Mezőföldön egyre növekvő mértékben marad el a szokásos értéktől, a szántókon a vetésforgó miatt vannak néhol pozitív anomáliák, de a jellemző az elmaradás, az erdőkben viszont inkább kis többlet a jellemző.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 730 és 840 foknap között alakul, a magasabb számok a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészekben jellemzőek. Ez a tavalyi értékeknél 20-70 foknappal, a sokéves átlagnál pedig mintegy 40-100 foknappal több. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció fejlődése a szokásos ütemhez képest előrébb jár, amihez az aszály miatt kialakuló kényszerérés még hozzátesz.
Az előttünk álló 6-8 nap során jellemzően északias lesz térségünk fölött az áramlás iránya. A jobbára napos idő mellett az időnkénti felhősödésből elszórtan várhatók záporok, zivatarok, melyekből csak kisebb körzetekben hullhat 10 mm-t meghaladó csapadék, hazánk nagyobb részén várhatóan nem lesz számottevő eső. Így az aszály tovább fokozódik majd. Az északias szél hétfőig gyakran lesz élénk, napközben többfelé erős. A hőmérséklet kissé emelkedik majd, csúcsértéke eleinte többnyire a 30 fokot alulról közelíti majd, a jövő hét közepén pedig már inkább kissé a fölött várható. Napközben légköri aszály várható: a levegő relatív páratartalma napközben nagy területen csökken 30% alá.