agrarszektor.hu • 2026. július 31. 11:29
A 2025/26-os (július–júniusi) gazdasági év végére a globális gabonatermelés 2025-ben 3043 millió tonnára becsülhető, ami 6,1 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest. Ez elsősorban a főbb gabonafélék, különösen a kukorica magasabb termelésének köszönhető. A globális gabonafelhasználás a 2025/26-os időszakban 2952 millió tonnára tehető, ami 2,7 százalékkal haladja meg a 2024/25-ös szintet. A felhasználás növekedése ellenére a becsült gabonakészlet 952,2 millió tonnára bővül, ami 9,5 százalékkal magasabb a nyitókészletnél, főként a búza, a kukorica és a rizs felhalmozódásának eredményeként. A globális gabonakereskedelem a 2025/26-os gazdasági évben várhatóan 508,6 millió tonnára emelkedik, ami 4,8 százalékos bővülést jelent - jelentette a NAK.
A 2026/27-es gazdasági évre előretekintve a globális gabonatermelés várhatóan 2 százalékkal mérséklődik, így 2982 millió tonnára esik vissza. Feltehetően minden főbb gabonaféle terméshozama a 2025-ös rekordszint alá süllyed, a legnagyobb csökkenés pedig a búzánál körvonalazódik. A globális gabonafelhasználás ugyanakkor 0,6 százalékkal, 2969 millió tonnára bővülhet. Ezen belül az élelmiszercélú fogyasztás 1 százalékkal, a takarmányozási célú felhasználás pedig 0,5 százalékkal emelkedhet. A globális gabonakészletek előreláthatólag 949 millió tonnára apadnak, ami elsősorban a rizs- és cirokkészletek mérséklődését tükrözi, bár ezt részben ellensúlyozza a búza és az árpa magasabb készletszintje. A globális készlet-felhasználási arány 31,7 százalékon stabil maradhat. A nemzetközi gabonakereskedelem 2026/27-ben várhatóan 507,2 millió tonnára szűkül. Míg az árpa és a búza forgalma csökkenhet, a kukorica és a rizs kereskedelme növekedésnek indulhat. A gabonafélék világpiaci ára mérsékelten, 6,3 százalékkal emelkedett 2026 januárja és májusa között az időjárási aggodalmak, valamint a megugró üzemanyag- és műtrágyaárak miatt. A drágulás ellenére a FAO-gabonaárindex 2026 májusában jócskán elmaradt a 2022. májusi csúcsértéktől, és az ötéves átlag alatt maradt.
Mire számíthatunk a búzatermelésnél?
A globális búzatermelés a 2026/27-es (július-júniusi) szezonban várhatóan 3,8 százalékkal csökken a 2025-ös rekordhoz képest, és 810,9 millió tonnát tesz majd ki, ami ugyanakkor még mindig meghaladja az ötéves átlagot. A visszaesést nagyrészt az Egyesült Államok, Ausztrália és az Európai Unió gyengébb terméshozamai okozzák. Az Európai Unió várható búzatermése 136,2 millió tonnára zsugorodik, ami a kisebb vetésterülettel, illetve a csapadékhiány miatti regionális hozamcsökkenéssel magyarázható. Oroszországban szintén szűkült a vetésterület, így a 2026-os terméskilátások 85,9 millió tonnára tehetők.
Az Egyesült Államok búzatermelését többéves mélypontra, 42,5 millió tonnára prognosztizálják, ami 21,3 százalékos zuhanást jelent az előző évhez képest. A visszaesés zöme a kisebb vetésterületből fakad, de a kiterjedt aszály tovább rontja a kilátásokat. Kanadában a termelés várhatóan 12,4 százalékkal fog csökkenni, mivel a gazdák a jövedelmezőbb növények felé fordulnak, jóllehet a hozamok elérhetik az átlagos szintet. Indiában 120,2 millió tonnás rekord búzatermés körvonalazódik, a hozamok pedig túlszárnyalhatják az ötéves átlagot.
Törökországban a jobb talajnedvességnek köszönhetően kedvezőek a kilátások, a termelés 26,7 százalékos ugrással 22,8 millió tonnára nőhet. Ausztráliában az átlag alatti csapadékmennyiség és a megnövekedett inputköltségek miatt a gazdák szűkítik a búza vetésterületét, így a 2026-os termelést az ötéves átlag alá várják. Hasonló tényezők nehezítik a dél-afrikai gazdák helyzetét is, ahol a korai tervek az ötéves átlagtól elmaradó búzaterületre utalnak. Argentínában a megugró üzemanyag- és műtrágyaárak miatt szűkülő haszonkulcsok befolyásolják a vetési döntéseket, és a hozamok a 2025-ös szinthez képest várhatóan visszaesnek. A globális búzafelhasználás 2026/27-ben enyhén emelkedhet, amit elsősorban a fejlődő országok növekvő élelmiszercélú fogyasztása fűt. Ezzel szemben a takarmánycélú felhasználás csökkenhet, mivel a búza veszít versenyképességéből más takarmánygabonákkal szemben.
A globális búzakészlet 348,6 millió tonnára bővülhet, elsősorban az ázsiai felhalmozás révén, ami feltehetően bőven ellensúlyozza a főbb exportőr országokban tapasztalható kieséseket. A globális készlet-felhasználási arány kényelmes szinten maradhat, ami kiegyensúlyozott kínálati viszonyokat jelez. A búza világkereskedelme előreláthatólag 3,3 százalékkal, 199,1 millió tonnára esik vissza 2026/27-ben. Ezt a fejlődő országok javuló belföldi termelése és bőséges raktárkészlete, valamint a vezető exportőrök alacsonyabb kiviteli árualapja magyarázza. A búza világpiaci jegyzéseinek mozgása rövid távon valószínűleg visszafogott marad.
Mi a helyzet a kukoricánál, árpánál és ciroknál?
A kukorica, az árpa és a cirok globális termelésében egyaránt csökkenés prognosztizálható. A globális kukoricatermelés várhatóan 1 százalékkal, 1311 millió tonnára mérséklődik a kisebb vetésterület és az alacsonyabb hozamok miatt. Észak-Amerikában a termelés mintegy 6 százalékkal eshet vissza az előző évhez képest. A területcsökkenést a növekvő műtrágya- és üzemanyagárak fokozták, ami felgyorsította a kukoricáról a kevésbé inputigényes növényekre, elsősorban a szójára való átállást. Mindazonáltal a 406,3 millió tonnás amerikai kukoricatermelés továbbra is a második legnagyobb a világon. Az Európai Unióban szintén az inputköltségek befolyásolták a vetési döntéseket, itt a kukorica vetésterülete a becslések szerint 1 százalékkal zsugorodott 2026-ban. Bár még a szezon elején járunk, a hozamok várhatóan meghaladják a 2025-ös, aszály sújtotta alacsony szintet. Az ukrajnai kukoricatermelés feltehetően változatlan marad 2026-ban, míg a brazil kibocsátás enyhén csökkenhet, de továbbra is az ötéves átlag felett marad. Ezt a kedvező időjárási körülmények és az exportkereslet által fűtött vetésterület-növekedés is alátámasztja. Argentínában a nagyobb vetésterület, valamint a javuló csapadékviszonyok növelik egy esetleges rekordtermés esélyét. Afrikában ugyancsak átlagon felüli hozamokra számítanak, így a vetésterület bővülésével a kukoricatermelés 2026-ban 17,5 millió tonnával új csúcsot érhet el. A globális árpa- és ciroktermelés várhatóan mérsékelten csökken, nagyrészt a kisebb vetésterület és a lokálisan gyengébb hozamvárakozások miatt.
A globális árpatermelés 151,2 millió tonnára süllyedhet, tükrözve az ausztrál, a kanadai és az uniós termelés visszaesését. A globális ciroktermelés 64,6 millió tonnára tehető, a zsugorodás mögött elsősorban az Egyesült Államok gyengébb terméshozama áll.
A kukorica globális kereskedelme a 2026/27-es (július-júniusi) időszakban várhatóan mérséklődik, míg az árpa és a cirok esetében stabilitás várható. A kukorica felhasználása az élénk takarmánypiaci keresletnek köszönhetően bővülhet, miközben az árpa és a cirok fogyasztása stagnálhat vagy kismértékben csökkenhet. Összességében a felhasználás növekedése visszafogott maradhat, mivel az állattenyésztési ágazat expanziója bizonyos régiókban lassul. A kukorica-, árpa- és cirokkészletek volumene érdemben valószínűleg nem változik, mivel a termeléscsökkenés az előző szezon fellendülése után gátat szabhat a raktárak feltöltésének. Ennek eredményeként a globális készlet-felhasználási arány stabil maradhat, ami alapvetően kiegyensúlyozott piaci helyzetre utal. Az árak a 2025/26-os szezonban várhatóan stabilak maradnak, a bőséges globális és a szűkösebb exportárualap eredőjeként. A piac azonban továbbra is érzékenyen reagál majd a termelési folyamatokra, különösen a kulcsfontosságú termesztőrégiók időjárására.
Mi vár a növényiolaj-termelésre?
A 2025/26-os (október–szeptemberi) időszakban a globális növényiolaj-termelés várhatóan tovább bővül, főként a magasabb szója-, repce- és napraforgóhozamoknak köszönhetően. A globális szójababtermelés enyhén növekedhet, amit Brazília töretlen lendülete fűt, és ez bőven ellensúlyozza az időjárás okozta visszaesést Argentínában, Indiában és az Egyesült Államokban. A globális repcetermés várhatóan rekordot dönt, mivel Kanada és az Európai Unió termelése a kedvező körülmények révén megugrott. Kínában és Indiában szintén termelésnövekedés várható, elsősorban a nagyobb vetésterület miatt. Ausztráliában a repcetermelés a második egymást követő évben emelkedett rekordszintre, amit a kulcsfontosságú régiók ideális időjárása is segített.
A globális napraforgótermelés szintén erősödhet az argentin kibocsátás folyamatos növekedésének, valamint az uniós és oroszországi fellendülésnek köszönhetően. Ukrajnában azonban a termelés az évtized legalacsonyabb szintjére eshet vissza a vetésterület zsugorodása és a visszafogott termelékenység miatt. Az előző szezon jelentős ugrása után az indonéz pálmaolaj-termelés 2025/26-ban várhatóan csökken, ami a visszafogott műtrágyahasználat miatti alacsonyabb hozampotenciált tükrözi. Malajziában a pálmaolaj kibocsátása várhatóan a 2024/25-ös rekordszint közelében marad az általánosan kedvező termesztési feltételek támogatásával.
A globális olívaolaj-termelés 2025/26-ban várhatóan csökken, mivel a betakarításkori túlzott csapadék jelentős veszteségeket okozott Görögországban és Spanyolországban. A globális növényiolaj-felhasználás nagyrészt a bioüzemanyag-ágazat erős kereslete miatt emelkedhet. Az előrejelzések szerint a felhasználás meghaladja majd a termelést, így a zárókészletek a 2025/26-os szezonban újra apadni fognak. Az olajos magvak és a belőlük származó termékek nemzetközi árai a 2025/26-os szezon kezdete óta emelkedő tendenciát mutatnak. Az élelmiszercélú felhasználás a drágulás hatására valószínűleg stagnálni fog. A növényi olajok árait a tartós kínálati szűkösség, a bioüzemanyag-alapanyagok iránti masszív kereslet és a közel-keleti konfliktusok eszkalálódása nyomán emelkedő nyersolajárak is felfelé hajtották. A 2026/27-es szezonra vonatkozó előrejelzések a globális növényiolaj-termelés további növekedését vetítik előre, amit a termesztési területek bővülése és a robusztus alapanyag-kereslet is fűt.
Mi várható a cukorpiacon?
A globális cukorpiac a 2025/26-os (október-szeptemberi) szezonban várhatóan a termelési többlet irányába tolódik el a kibocsátás fellendülése és a fogyasztás kismértékű növekedése nyomán. A globális cukortermelést 183,2 millió tonnára becsülik, ami 3,5%-kal haladja meg az előző szezon alacsonyabb értékét. Indiában a termelés várhatóan stabilizálódik, hiába rontják a túlzott esőzések a cukornádhozamot a kulcsfontosságú régiókban. Thaiföldön az előrejelzések szerint kedvező időjárási körülmények uralkodnak majd, ami jelentős hozamnövekedést vetít előre. A termelés feltehetően Kínában és Pakisztánban is emelkedni fog. Brazíliában ugyanakkor csökken a cukortermelés, ami főként annak tudható be, hogy a cukornád egyre nagyobb hányadát használják fel etanolgyártásra a cukorfinomítás helyett. Az Európai Unióban a cukorrépa termőterületének szűkülése miatt várnak alacsonyabb kibocsátást.
A globális cukorfogyasztás 2025/26-ban 0,9 százalékkal növekedhet, ami a korábban vártnál mérsékeltebb bővülést jelent. A lassulás a gyengébb globális gazdasági aktivitásra vezethető vissza, amely némileg visszafogja az ital- és élelmiszeripari ágazatok keresletét. Ennek ellenére az afrikai és ázsiai keresletnövekedés révén a cukorfogyasztás globálisan tovább bővülhet. A globális cukorkereskedelem 2025/26-ban 64,1 millió tonnára tehető, ami 0,6 százalékos növekedést jelent az előző szezonhoz képest. A thaiföldi export megugrása várhatóan ellensúlyozza az uniós kivitel visszaesését, míg a brazil szállítások stabilak maradhatnak. Az importoldalon a bővülést Kína nagyobb étvágya, az Európai Unió behozatalának erős fellendülése és az afrikai országok tartós kereslete hajtja. A cukor világpiaci ára a 2025/26-os szezon kezdete óta csökken a bőséges kínálattal kapcsolatos várakozások miatt. Ugyanakkor 2026 májusában a nyersolajárak emelkedését követően a brazil cukornád fokozódó etanolcélú felhasználása szűkítheti a globális kínálatot, és az El Niño-jelenség is negatívan befolyásolhatja a 2026/27-es indiai, illetve thaiföldi termelést.