agrarszektor.hu • 2026. szeptember 3. 15:33
A legfrissebb előrejelzések szerint tovább kell várnia az esőre a magyar földeknek, növényeknek.
Az elmúlt napok záporai csak kisebb körzetekben enyhítették átmenetileg az aszályt. A várt csapadékos időjárás nem akar megérkezni. Nagyobb csapadékra a folytatásban majd csak a jövő hét közepén van esély, bár annak ilyen időtávból még nagy a bizonytalansága.
A múlt hét közepe óta több napon is előfordultak záporok, zivatarok hazánkban, azonban számottevő, 10 mm-t elérő csapadék csak kis területen, nyugaton és a Tiszántúl középső részén hullott, az ország nagyobb részén azonban szinte sem esett - derült ki a HungaroMet Zrt. legfrissebb agrometeorológiai jelentéséből. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege is nagyon alacsony értékeket mutat, csak a Dunántúl nyugati felén és az északkeleti országrészben vannak 30 mm-t meghaladó értékek, míg a középső országrészben nagy területen még 5 mm sem hullott. Ez 20-60 mm hiányt jelent a szokásos értékhez képest.
A 90 napos összeg pedig, mely pár nap híján az egész nyarat mutatja, 90-180 mm-rel marad el a sokéves átlagtól. A január óta országos átlagban fölhalmozódott csapadékhiány pedig már meghaladja a 174 mm-t.
Az elmúlt napok záporai nyugaton és a Tiszántúl középső részén átmenetileg átnedvesítették a felső néhány centiméteres talajréteget, 10 cm-nél mélyebbre azonban csak Zalában jutott a nedvességből. Hazánk túlnyomó részén továbbra is rendkívül száraz a talaj. Ennyire alacsony talajnedvesség évtizedek óta nem fordult elő.
A hőmérséklet az elmúlt napokban 3-5 fokkal magasabban alakult a sokéves átlagnál. A csúcsértékek jellemzően 30 fok körül vagy a fölött alakultak, a legmelegebb hétfőn volt, akkor Aszódon 36,9 fok volt a maximum.
A nyári kapás növények a növényszáradás fázisában vannak, a betakarításuk is hamarabb elkezdődött a szokásosnál. A napraforgó kissé jobban bírta az aszályt, de a műholdas mérések szerint a táblák zöld tömegének éves menete nagy területen a 2022-es évhez hasonló vagy annál is rosszabb volt. Hasonló a helyzet a kukoricánál is, az öntözetlen táblák teljesen elszáradtak. Az NDVI index értéke az egész tenyészidőszakban nagyon alacsony volt, ami a katasztrofális termést mutatja. Kivételt képez a délnyugati országrész, mely több esőt kapott a nyár során, arrafelé kisebb a kár.
Az elmúlt napok záporai csak kisebb körzetekben és csak átmenetileg enyhítették az aszályt, az ország több, mint 91%-án továbbra is nagyfokú, főleg az Alföldön a legmagasabb fokozatú, súlyos mezőgazdasági aszály van. Az április 1-től tartó időszak (összesen 155 nap) csaknem 84%-ában volt az ország területének legalább 30%-án legalább közepes aszály, a legtöbb aszályos nap eddig Pest (140) és Hajdú-Bihar (138) vármegyékben fordult elő, a legkevesebb pedig Zalában (68).
Az utóbbi tíz napban csak néhány napon volt rövid időszakokra vizes többfelé a növények levélének felülete, ez a gombás megbetegedések kialakulásához és terjedéséhez messze nem elegendő. Párás időszak csak az átmenetileg csapadékos területeken fordult elő egy-egy éjszaka.
A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink az augusztus második felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke tovább csökkent, a szántóföldi növények mellett a természetes vegetáció is sokat veszített zöld tömegéből, sokfelé az erdők is sárgulásnak indultak, egyes fafajok levelei teljesen elszáradtak vagy már le is hulltak. Az anomália térkép szerint hazánk döntő részén a zöld tömeg mennyisége óriási mértékben marad el a szokásos értéktől, mindez pedig a tartósan aszályos körülmények következménye.
A növényzet felszín fölötti szárazanyag mennyiségét mutató DMP nevű műholdas index értéke augusztus harmadik dekádjában a szántókon és legelőkön gyakorlatilag 0, csak az erdőkben volt biomassza képződés, ez szinte az egész országban jelentős elmaradás az előző öt év átlagához képest. A szezon során összegzett érték a nagyobb összefüggő szántókkal és a legelőkkel rendelkező tájegységeken egyre növekvő mértékben marad el a szokásos értéktől.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1380 és 1580 foknap között alakul, a magasabb számok a délkeleti, az alacsonyabbak az északi, északkeleti országrészekben jellemzőek. Ez a tavalyi értékeknél 90-160 foknappal, a sokéves átlagnál pedig északkeleten 50-80, míg máshol 100-200 foknappal több. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció fejlődése a szokásos ütemhez képest mintegy két héttel előrébb jár, amihez az aszály miatt kialakuló kényszerérés még jócskán hozzátesz.
A következő 6-8 nap során sem várható, hogy országosan csapadékosra fordulna az időjárás. Szombaton és a jövő héten szerdán is érkezik egy időjárási front, mely hoz majd esőt, záport, zivatart, a jövő hét közepi várhatóan nagyobb mennyiségben. Az aszály a jövő hét közepéig csak átmenetileg és kis mértékben enyhülhet, a szárazságot érdemben csökkentő csapadékra addig nincs kilátás. A hőmérséklet csúcsértéke többnyire 30 fok körüli alakul, inkább csak vasárnapra esik vissza 2-3 fokot. Jelentősebb lehűlés jövő hét csütörtöktől várható, akkor már csak 22-27 fokos maximumok várhatók.