agrarszektor.hu • 2026. szeptember 8. 11:01
Nagyobb területre kiterjedő, számottevő esőre a hét második felében van esély, de egyelőre ennek mennyisége is elég bizonytalan.
Az elmúlt hét esői, záporai kisebb körzetekben és csak átmenetileg enyhítették az aszályt. Nagyobb területre kiterjedő, számottevő esőre a hét második felében van esély, de egyelőre ennek mennyisége is elég bizonytalan. A nyári növényeken ez a csapadék már nem segít, de a természetes vegetációnak és a repce vetéséhez égető szükség lenne a talaj nedvességtartalmának érdemi növekedésére.
A múlt héten többször is előfordultak esők, záporok hazánkban, de az ezekből hulló csapadék a legtöbb helyen nagyon kevés volt - derül ki a HungaroMet legfrissebb agrometeorológiai előrejelzéséből. A legnagyobb területen hétfőről keddre virradó éjszaka esett, amikor a Tiszántúlon és a nyugati országrészben helyenként 10 mm-t meghaladó mennyiséget mérhettünk. Az elmúlt tíz nap csapadékösszege azonban az ország nagy részén 5 mm alatt alakult, ahogy a 30 napos összeg is a keleti országrész területének mintegy felén. Az elmúlt egy hónapban csak a Dunántúl nyugati felén és helyenként északkeleten mérhettünk 20 mm-nél nagyobb mennyiséget. A 90 napos csapadék is ezekben az országrészekben haladta meg a 100 mm-t, de az Alföldön és a Mezőföldön sokfelé még 50 mm sem esett a nyáron. A sokéves átlagtól vett eltérés 100-170 mm közötti.
A múlt heti esők a talaj felső néhány centiméteres rétegét is csak kevés helyen és átmeneti jelleggel nedvesítették át. Hazánk túlnyomó részén továbbra is rendkívül száraz a talaj, nedvességtartalma 10-25 % között alakul a növények számára hasznosítható víztartalom arányában. A felső egy méteres rétegből a telítettséghez képest 150-200 mm hiányzik.
A meteorológiai ősz első hetének hőmérséklete 3-5 fokkal magasabban alakult az ilyenkor szokásosnál, a napi középhőmérsékletek 20 fok fölött, pénteken, nagy területen 25 fok fölött alakultak. A napi maximum értékek többször többfelé meghaladták a 30 fokot, de a hidegfrontokat követő éjszakákon a derült tájakon 10, hétfőn hajnalban a fagyzugokban 5 fok alá hűlt a levegő.
Előrejelzés
A hét első napjaiban még napos, száraz, nyári idő lesz a jellemző, majd szerdán este hidegfront érkezik. Nyugat felől egyre többfelé lehet záporok, zivatarok kialakulására számítani. A hét második felében több lesz a felhő, és megnő a csapadék kialakulásának esélye, de a mennyiség egyelőre nagyon bizonytalan, összességében azonban többfelé eshet 10 mm-t meghaladó eső. Az aszály mérséklődése valószínű. A hőmérséklet csúcsértéke a kedden és szerdán jellemző 30-35 fokos értékekről csütörtöktől 21-26 fokra esik vissza, csütörtökön a keleti, délkeleti országrészben lehet még ennél pár fokkal, melegebb. Az éjszakai minimumok többnyire 10-15 fok között alakulnak a héten.
Főbb növényi kultúrák
A nyári kapás növények a növényszáradás fázisában vannak, a betakarításuk is hamarabb elkezdődött a szokásosnál, a napraforgót sokfelé már le is aratták. A műholdas mérések szerint a táblák zöld tömegének éves menete 2022-es évhez hasonló vagy annál is rosszabb volt. Hasonló a helyzet a kukoricánál is, az öntözetlen táblák teljesen elszáradtak. Az NDVI index értéke az egész tenyészidőszakban nagyon alacsony volt, ami a katasztrofális termést mutatja. Kivételt képez a délnyugati országrész, mely kicsit több esőt kapott a nyár során, arrafelé kisebb a kár.
Aszály
A múlt hét záporai csak kisebb körzetekben és csak átmenetileg enyhítették az aszályt, az ország több, mint 95%-án továbbra is nagyfokú, főleg az Alföldön a legmagasabb fokozatú, súlyos mezőgazdasági aszály van. Az április 1-től tartó időszak (összesen 159 nap) csaknem 85%-ában volt az ország területének legalább 30%-án legalább közepes aszály, a legtöbb aszályos nap Pest (144) és Hajdú-Bihar (142) vármegyékben fordult elő, a legkevesebb pedig Zalában (72).
Levélnedvesség tartam
Az utóbbi tíz napban csak néhány napon volt rövid időszakokra vizes többfelé a növények levélének felülete, ez a gombás megbetegedések kialakulásához és terjedéséhez messze nem elegendő. Párás időszak csak az átmenetileg csapadékos területeken fordult elő egy-egy éjszaka.
Műholdas vegetációs indexek
A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink az augusztus második felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke tovább csökkent, a szántóföldi növények mellett a természetes vegetáció is sokat veszített zöld tömegéből, sokfelé az erdők is sárgulásnak indultak, egyes fafajok levelei teljesen elszáradtak vagy már le is hulltak. Az anomália térkép szerint hazánk döntő részén a zöld tömeg mennyisége óriási mértékben marad el a szokásos értéktől, mindez pedig a tartósan aszályos körülmények következménye.
A növényzet felszín fölötti szárazanyag mennyiségét mutató DMP nevű műholdas index értéke augusztus harmadik dekádjában a szántókon és legelőkön gyakorlatilag 0, csak az erdőkben volt biomassza képződés, ez szinte az egész országban jelentős elmaradás az előző öt év átlagához képest. A szezon során összegzett érték a nagyobb összefüggő szántókkal és a legelőkkel rendelkező tájegységeken egyre növekvő mértékben marad el a szokásos értéktől.
Hőösszeg
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1400 és 1650 foknap között alakul, a magasabb számok a délkeleti, az alacsonyabbak az északi, északkeleti országrészekben jellemzőek. Ez a tavalyi értékeknél 80-160 foknappal, a sokéves átlagnál pedig északkeleten 50-80, míg máshol 140-220 foknappal több. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció fejlődése a szokásos ütemhez képest bő két héttel előrébb jár, amihez az aszály miatt kialakuló kényszerérés még jócskán hozzátesz.