agrarszektor.hu • 2026. szeptember 13. 15:01
Egy friss európai kutatás szerint a mikrobiom adhat új irányt az almatermesztésének.
Az AppleBIOME projekt célja annak feltárása volt, hogyan alakítja a környezet és a termesztéstechnológia az almafák levélmikrobiomját, és milyen lehetőségeket rejt ez a jövő fenntartható fajtáinak nemesítésében - olvasható a FruitVeB oldalán.
Az almaültetvények egészségi állapotát meghatározó tényezők jelentős része szabad szemmel nem látható. A növények felszínét és szöveteit milliárdnyi mikroorganizmus népesíti be, amelyek segítik a tápanyagok felvételét, növelik a stressztűrést, és hozzájárulnak a környezeti alkalmazkodóképességhez. A növény és mikrobiomja szoros, egymást erősítő kapcsolatot alkot. Az almafa mikrobiomja például javíthatja a szárazság‑ és hőtűrést, illetve növelheti a betegségekkel szembeni ellenállóképességet, így alapvető eleme a fa egészségi állapotának.
Ezt a kevéssé látható, mégis meghatározó területet vizsgálta az AppleBIOME nevű európai kutatási program, amely 2023-ban indult és 2026 nyarán zárult le. A projekt célja az almafák levélmikrobiomjának részletes feltérképezése volt, különös tekintettel arra, hogyan befolyásolja azt a fajta, a termőhely vagy a termesztéstechnológia. A tíz résztvevő kutatóintézet egyedülálló adatbázist használhatott: közel 5000 levélmintát elemeztek az Apple REFPOP gyűjteményből, amely több mint 530 almafajtát foglal magában. A kollekciót hat országban, eltérő klímaviszonyok és termesztési rendszerek mellett gondozzák, így pontos összehasonlításokra nyílt lehetőség arról, hogyan viselkednek azonos fajták különböző környezetekben, és milyen szerepet játszik a mikrobiom alakulásában a termőhely vagy a termesztéstechnológia.
A vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy az almafák mikrobiomja nem egységes, hanem erősen függ a környezeti feltételektől. A termőhely és az adott klíma meghatározó tényező: a leveleken élő mikroorganizmusok összetétele régiónként és termesztési módonként jelentősen eltér. A kutatók olyan mikroorganizmusokat is azonosítottak, amelyek stabil, egészséges növényi rendszerekhez kapcsolódnak, valamint olyanokat, amelyek betegségek kialakulását segíthetik elő. A vizsgálatok arra is rámutattak, hogy a különböző termesztési gyakorlatok - például a növényvédő szerek használata - eltérő mikrobiális közösségeket támogathatnak vagy gátolhatnak. Ugyanakkor a kontrollált öntözés nem okozott kimutatható különbséget a mikrobiom összetételében.
Érdekes eredmény, hogy a fajta megválasztása szintén befolyásolhatja a mikrobiális közösséget: bizonyos fajtákon kevesebb, betegséget elősegítő mikroorganizmus telepszik meg, mint másokon.
Az AppleBIOME projekt eredményei rávilágítanak arra, milyen jelentős potenciál rejlik a termesztett növények mikrobiomjában. Ha az ember jobban megértji, mely mikroorganizmusok támogatják a növények fejlődését, és milyen körülmények között működnek a leghatékonyabban, új gyakorlati megoldások születhetnek a növényvédelemben, a fajtanemesítésben vagy a termesztéstechnológia finomhangolásában. A projekt így nemcsak új tudományos alapokat teremt, hanem olyan gyakorlati iránymutatást is ad, amely segítheti az almatermesztést abban, hogy jobban alkalmazkodjon a klímaváltozás, a betegségek és a változó környezeti feltételek jelentette kihívásokhoz.