agrarszektor.hu • 2026. szeptember 16. 08:18
Az idei év legfontosabb tanulsága egyértelműen a vízgazdálkodás jelentőségének felértékelődése a cukortermelésben is.
Idén is megrendelésre került a cukorrépa fajtabemutató a Nébih Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóság, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Cukor Zrt., a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetsége és a BETA KUTATÓ INTÉZET közös szervezésében. A rendezvény rávilágított az ágazat nehéz helyzetére: miközben a termelők jelentős terméskiesésekkel, szélsőséges időjárási körülményekkel és növekvő növényvédelmi kihívásokkal szembesülnek, addig a piaci folyamatok kedvezőbb jövőképet vetítenek előre.
A globális cukortermelés továbbra is meghaladja a fogyasztást, a fordulókészletek nagysága gyakorlatilag változatlan az előző évekhez viszonyítva. Ez kiegyensúlyozott piaci környezetet tükröz, amelyben egyelőre nem láthatók olyan folyamatok, amelyek jelentős piaci zavarokat idéznének elő. Az év elején tapasztalt mélypontot követően az árak tartósan emelkedő tendenciát mutatnak, ami az etanol iránti kereslet növekedésével, valamint a várható alacsonyabb kínálattal magyarázható. Az izoglükóz, ami a legfontosabb cukorhelyettesítő sem mozdította meg jelentősen a piacot, a termelése megegyezik a korábbi években tapasztaltakkal - írja a NAK.
Az Európai Unió cukorrépa termőterülete mintegy 10%-kal csökkent. A legnagyobb termelő országokban jelentős visszaesés következett be, míg a kisebb termelők igyekeztek megtartani a vetésterületet. Az előzetes becslések alapján az európai cukorkínálat szűkülése várható. Ennek következtében a korábbi túltermelés miatt a piac ismét az egyensúly felé mozdulhat el, ami kedvezőbb piaci kilátásokat eredményezhet. Az árak stabilak, a korábban tapasztalt jelentős regionális árkülönbségek mérséklődtek. A csökkenő kínálat várhatóan további árnövekedést eredményez, ami hosszabb távon kedvezhet a termelőknek.
Magyarországon a cukorrépa vetésterület 2026-ban 11068 ha-ra tehető, ami kismértékben meghaladja a tavalyi szintet. A növényállományok fejlődését jelentősen visszafogta a rendkívüli szárazság és a csapadékhiány. Sok helyen a répa tömege a normál érték töredékét érte el. A levélzet fejlődése szintén elmarad a megszokottól, a magas hőmérséklet és a tartós vízhiány miatt jelentős levélvesztés következett be. Az optimista termésátlag becslés 49,5 t/ha, ami az október eleji betakarításig még az időjárástól függően módosulhat. Ugyanakkor a száraz talajállapot és a kisebb répafejek várhatóan megnehezítik a betakarítást. A cukortartalom alakulásában pozitív tendenciát tapasztaltak az eddigi mérések során. Átlagosan 19%-os cukortartalmat mértek, de előfordultak rekordnagyságú, 24-25%-os értékek is.
Az időjárási szélsőségek a növényvédelmet is meghatározták. A barkók csak helyenként okoztak tőszámcsökkenést, mivel a májusi lehűlés mérsékelte a kártételt. Komoly problémát jelentett a nyári gyökérrothadás és a Macrophomina phaseolina kártétele is fokozódott. A fitoplazmák (Candidatus Phytoplasma solani, Candidatus Arsenophonus phytopathogenicus) nyomása egyre jelentősebb. A kabócák elleni védekezést nehezítette a megszokottól korábbi rajzáscsúcs. A cerkospóra (Cercospora beticola) fertőzés kettős képet mutat. Az öntözetlen területeken alig jelentkeztek tünetek, míg az öntözött táblákon helyenként komoly fertőzési nyomás alakult ki.
Az idei év legfontosabb tanulsága egyértelműen a vízgazdálkodás jelentőségének felértékelődése. A termelési eredményeket továbbra is alapvetően a csapadék határozza meg. A tapasztalatok szerint a kisebb vízadagokkal végzett, gyakoribb öntözés hatékonyabb lehet a nagy hőségben, mint az egyszeri vízkijuttatás. Emellett a talajszerkezet- és a szervesanyag-gazdálkodás javítása, valamint a biostimulátorok és növénykondíciók alkalmazása mind hozzájárul a növények stressztűrésének növeléséhez. Természetesen a stressztűrésben a hazai klímához adaptált fajták szerepe is meghatározó. A fajtakínálat folyamatosan bővül: idén 9 új fajta kapott elismerést, miközben a hazai jegyzékben 123 fajta, az uniós listán 2024 fajta szerepel.
Az ágazat jövőjét tekintve a termelés jelentős befektetést igényel, nagy kockázatú, mely megfelelő eladási ár és termelési támogatás nélkül nem jövedelmező. A kedvezőbb termelési feltételekhez és a termelői kedv javításához a cukorgyárral sokkal szorosabb és rugalmasabb együttműködésre van szükség. Továbbá a magyar cukor vásárlásának ösztönzése az olcsóbb importtermékekkel szemben hosszú távon a hazai termelés stabilizálása mellett a termőterületek növekedésében is szerepet jászhat.