agrarszektor.hu • 2026. október 22. 08:43
A városi fák állapota egyre nagyobb kihívást jelent a szakembereknek, pedig számos módszer áll rendelkezésre a megmentésükre.
A városi fák állapota egyre nagyobb kihívást jelent a szakembereknek, pedig számos módszer áll rendelkezésre a megmentésükre. Ez különösen fontos, mert a megváltozott éghajlati körülmények között az újonnan ültetett fák lassabban fejlődhetnek, és évtizedekbe telik, mire egy idős fa lombkoronájának előnyeit biztosítani tudják. Az októberben második alkalommal megrendezett Budapest Fafesztivál szakértői szerint ezért a meglévő faállomány megőrzése - az új faültetések mellett - a városi klímaalkalmazkodás további legsürgetőbb feladata.
Budapest egyik legnagyobb értéke a zöldfelületeinek kiterjedése, valamint egy fővároshoz képest lenyűgöző biológiai sokféleség. A Budapesti Közművek, FŐKERT korábbi felmérése szerint a főváros területének mintegy 65 százalékát, közel 34 ezer hektárt borít növényzet, a városban található fák számát pedig 7,3 millióra becsülik. Ebből mintegy egymillió közterületen, 4,3 millió az erdőterületeken, további kétmillió pedig egyéb, jellemzően magánterületeken él. Ez a jelentős, régiós szinten is kiemelkedőnek számító zöldvagyon kulcsszerepet játszik a városi hőmérséklet mérséklésében, a csapadékvíz megtartásában és az élhető környezet fenntartásában - írja közleményében az Európai Éghalati Paktum.
A klímaváltozás hatásai azonban ezt az értékes faállományt is egyre nagyobb veszélynek teszik ki. A hosszabb aszályos időszakok, a gyakoribb hőhullámok és a városi talaj kedvezőtlen adottságai miatt sok fa egészségi állapota romlik. Különösen nagy veszteséget jelenthetnek az idős, kiterjedt lombkoronájú fák. Bozzay Balázs favizsgáló szakmérnök, az Európai Éghajlati Paktum nagykövetének becslése szerint a megváltozott éghajlati körülmények között egy újonnan ültetett fának akár 65–70 évre is szüksége lehet ahhoz, hogy elérje azt a méretet, amelyet korábban 50 év alatt érhetett el. Bár a kedvezőtlen helyen álló fák elvesztését új telepítésekkel is szükséges pótolni (amit sok esetben a felszín alatt burjánzó közművezeték-hálózat miatt a belvárosban például helyben nem is lehet megtenni), a fiatal fák még hosszú évtizedekig nem képesek teljes mértékben biztosítani az idős fák által nyújtott ökológiai szolgáltatásokat. Ezért az új fák ültetése mellett legalább akkora figyelmet kell fordítanunk a meglévő idős fák védelmére is.
Vannak azonban jó hírek is: a szakemberek rendelkezésére állnak azok a módszerek, amelyekkel javíthatók a fák életkörülményei, helyreállítható a gyökérzónájuk, és jelentősen meghosszabbítható az élettartamuk. A második Budapest Fafesztivál 2026. október 15-17. között valósult meg, közel 30 szakértők által vezetett séta és számos kiegészítő ismeretterjesztő programmal. Amellett, hogy közelebb hozza a több száz látogatót a fákhoz, és felhívja a városlakók figyelmét a védelmük fontosságára, a fesztivál kiemelt üzenete éppen az volt, hogy a meglévő faállomány védelmére most kell figyelmet és erőforrásokat fordítani. Az egyik legfontosabb terület a gyökérzóna kezelése. A városi fák gyökerei sokszor olyan tömör talajban élnek, amelybe nehezen jut be a csapadékvíz és a levegő. Speciális eljárásokkal a talaj fellazítható, a gyökérkörnyezet javítható, és helyreállíthatók a fa fejlődéséhez szükséges feltételek. Más esetekben a korona sérült vagy veszélyeztetett ágait lehet szakszerűen biztosítani, így a fa további évekig, akár évtizedekig megőrizhető.
Ezekre a fákra most tudunk vigyázni, mert most még itt vannak. Ha elveszítjük őket, az újonnan ültetett fák évtizedekig nem tudják ugyanazt a lombkoronát biztosítani. A meglévő faállomány megőrzésére vannak szakmai eszközeink, de ehhez megfelelő figyelemre és forrásokra van szükség
– hangsúlyozta Bozzay Balázs favizsgáló, az Európai Éghajlati Paktum nagykövete, aki a Budapest Fafesztiválon a József Attila lakótelepi sétáján segített megérteni a résztvevőknek, hogy mit üzennek számunkra a fák a koronájuk és egyéb részeik állapotával, és sikeres fatelepítéseken kereszült azt, hogy hogyan kell és lehet jó életfeltételeket biztosítani. A séta végén egy új közterületi fa szakszerű elültetésével demonstrálták is az elhangzottakat. A faápolás mellett a városi vízgazdálkodás átalakítása is segítheti a meglévő állomány megőrzését. A lehullott lomb és más szerves anyagok helyben tartása javíthatja a talaj szerkezetét, míg az úgynevezett szivacsváros-megoldások a csapadékvizet a fák gyökérzónájához vezethetik. A cél, hogy a városi talaj hosszabb ideig képes legyen megtartani a vizet és a levegőt, megfelelő életfeltételeket biztosítva ezzel a növény számára.
A városi fák a klímaalkalmazkodás legfontosabb szövetségesei közé tartoznak. A Fafesztivál eredeti gondolata az volt, hogy közelebb hozzuk az emberekhez a fákat és azokat a szakembereket is, akik a megőrzésükért dolgoznak. A mostani körülmények között ennek különösen nagy jelentősége van.
– emelte ki Szigeti Ferenc Albert geográfus, a Budapest Fafesztivál ötletgazdája, a Természetalapú Megoldások Magyarországi Hálózatának koordinátora. A Budapest Fafesztivál szervezői és az Európai Éghajlati Paktum egyaránt arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a városi fák megőrzéséért egyénileg is sokat tehetünk. A fiatal fák rendszeres öntözése, a szakszerű faültetés, a környezetünkben álló idős fák védelme és a helyi közösségi kezdeményezések támogatása mind hozzájárulhat a városi zöldfelületek fennmaradásához.
Ugyanilyen fontos, hogy a lakosok a döntéshozók felé is képviseljék az érdekeiket: jelezzék, ha veszélyben látnak egy értékes fát, kérjék számon a zöldfelületek védelmét, és szorgalmazzák, hogy az önkormányzatok megfelelő forrásokat biztosítsanak a faállomány gondozására. A fák megmentéséhez szükséges szakmai megoldások már rendelkezésre állnak, a megvalósításukhoz azonban közösségi összefogásra és következetes döntésekre is szükség van. A városi fák jövője a mi kezünkben van.