Szitakötőket, sáskákat, lepkéket és egy ultraibolya fényben fluoreszkáló pókfajt fedeztek fel kutatók.
Az ország területén már 27 helyszínen zajlik holtágak ökológiai vízpótlása, természetvédelmi területek vízellátása.
Egy friss kutatás szerint a tavakban levő baktériumok összetételére erősebben hat az oldott ionok típusa, mint a teljes sótartalom mennyisége.
A tó közvetlen környezetében található vizes élőhelyek kiterjedése az elmúlt másfél évszázadban 60 százalékkal csökkent.
A növények árnyékolása mostanra sokszor a túlélés záloga lett a modern kiskertben hazánkban is.
A kérdésre Valkó Orsolya, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatócsoport-vezetője válaszolt.
Több mint nyolcvan évet felölelő pályája alatt rengeteg díjat nyert a világ egyik legismertebb tévés személyisége.
Közel négy évtizeddel az 1986-os csernobili atomkatasztrófa után a tiltott zóna ökoszisztémája meglepően jól virágzik.
A fák az ökoszisztéma elengedhetetlen elemei, és értékük konkrét számokban is kifejezhető.
A biológiai sokféleség csökkenése ma már nem csupán környezeti, hanem súlyos gazdasági kérdés is.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
Bár a 19. században a túlzott vadászat miatt teljesen kipusztultak, ma már több mint tízezer hód él Magyarországon.
Folyamatosan növekszik a bölényállomány Európában, mostanra már több ezer ilyen állat kóborol a kontinensen.
Nincsen minden rendben a Balatonnál, rekord alacsony a víz és algásodnak a partok.
Magyarországon 13,9%-kal nőtt a biotermékek kiskereskedelmi forgalma, hazánk az Európai Unióban a második leggyorsabban bővülő piac.
Az akut problémát megoldani hivatott nemzetközi egyeztetések elakadásából jól látszik, hogy a politika még nem tudja a választ.
Dokumentumfilm mutatja be a KEFAG Zrt. válaszait a klímaváltozás kihívásaira a Homokhátságon.
A környezetvédelemmel foglalkozó újságírók pánikba estek a visszafordíthatatlan károk miatt.
Amit ebben a tengerben felfedeztek, már most megmutatja, milyen változások várhatók a jövőben.
Ezek az állatok egyértelmű szövetségesei lehetnek a gazdáknak – csak hagyni kell, hogy tegyék a dolgukat.
Látványosan nőtt a biológiai termésnövelők piaca Magyarországon, a gazdálkodók 2025-ben m 24,4 milliárd forintot költöttek ilyen készítményekre.
Drágább szenzorokkal is kísérleteznek, de kevés termék bírja el az ezzel járó plusz költségeket.
A prémium minőségű gyümölcs kilogrammonként 3000-4500 forintba kerülhet a kiskereskedelemben.
A felmérések szerint ugyanakkor az utóbbi időben a hazai és az európai erdőterületek is gyarapodtak.
Egyes hazai borvidékeken javulnak a szőlő érési feltételei, a szélsőséges időjárás és az aranyszínű sárgaság azonban egyre nagyobb kockázatot jelentenek.
A kullancsok jelenléte ma már nemcsak az erdőkben, hanem kertekben, parkokban és játszótereken is veszélyt jelenthet.
