Budapest egyik legnagyobb értéke a zöldfelületeinek kiterjedése, valamint egy fővároshoz képest lenyűgöző biológiai sokféleség. A Budapesti Közművek, FŐKERT korábbi felmérése szerint a főváros területének mintegy 65 százalékát, közel 34 ezer hektárt borít növényzet, a városban található fák számát pedig 7,3 millióra becsülik. Ebből mintegy egymillió közterületen, 4,3 millió az erdőterületeken, további kétmillió pedig egyéb, jellemzően magánterületeken él. Ez a jelentős, régiós szinten is kiemelkedőnek számító zöldvagyon kulcsszerepet játszik a városi hőmérséklet mérséklésében, a csapadékvíz megtartásában és az élhető környezet fenntartásában - írja közleményében az Európai Éghalati Paktum.

A klímaváltozás hatásai azonban ezt az értékes faállományt is egyre nagyobb veszélynek teszik ki. A hosszabb aszályos időszakok, a gyakoribb hőhullámok és a városi talaj kedvezőtlen adottságai miatt sok fa egészségi állapota romlik. Különösen nagy veszteséget jelenthetnek az idős, kiterjedt lombkoronájú fák. Bozzay Balázs favizsgáló szakmérnök, az Európai Éghajlati Paktum nagykövetének becslése szerint a megváltozott éghajlati körülmények között egy újonnan ültetett fának akár 65–70 évre is szüksége lehet ahhoz, hogy elérje azt a méretet, amelyet korábban 50 év alatt érhetett el. Bár a kedvezőtlen helyen álló fák elvesztését új telepítésekkel is szükséges pótolni (amit sok esetben a felszín alatt burjánzó közművezeték-hálózat miatt a belvárosban például helyben nem is lehet megtenni), a fiatal fák még hosszú évtizedekig nem képesek teljes mértékben biztosítani az idős fák által nyújtott ökológiai szolgáltatásokat. Ezért az új fák ültetése mellett legalább akkora figyelmet kell fordítanunk a meglévő idős fák védelmére is.

Vannak azonban jó hírek is: a szakemberek rendelkezésére állnak azok a módszerek, amelyekkel javíthatók a fák életkörülményei, helyreállítható a gyökérzónájuk, és jelentősen meghosszabbítható az élettartamuk. A második Budapest Fafesztivál 2026. október 15-17. között valósult meg, közel 30 szakértők által vezetett séta és számos kiegészítő ismeretterjesztő programmal. Amellett, hogy közelebb hozza a több száz látogatót a fákhoz, és felhívja a városlakók figyelmét a védelmük fontosságára, a fesztivál kiemelt üzenete éppen az volt, hogy a meglévő faállomány védelmére most kell figyelmet és erőforrásokat fordítani. Az egyik legfontosabb terület a gyökérzóna kezelése. A városi fák gyökerei sokszor olyan tömör talajban élnek, amelybe nehezen jut be a csapadékvíz és a levegő. Speciális eljárásokkal a talaj fellazítható, a gyökérkörnyezet javítható, és helyreállíthatók a fa fejlődéséhez szükséges feltételek. Más esetekben a korona sérült vagy veszélyeztetett ágait lehet szakszerűen biztosítani, így a fa további évekig, akár évtizedekig megőrizhető.

Ezekre a fákra most tudunk vigyázni, mert most még itt vannak. Ha elveszítjük őket, az újonnan ültetett fák évtizedekig nem tudják ugyanazt a lombkoronát biztosítani. A meglévő faállomány megőrzésére vannak szakmai eszközeink, de ehhez megfelelő figyelemre és forrásokra van szükség

– hangsúlyozta Bozzay Balázs favizsgáló, az Európai Éghajlati Paktum nagykövete, aki a Budapest Fafesztiválon a József Attila lakótelepi sétáján segített megérteni a résztvevőknek, hogy mit üzennek számunkra a fák a koronájuk és egyéb részeik állapotával, és sikeres fatelepítéseken kereszült azt, hogy hogyan kell és lehet jó életfeltételeket biztosítani. A séta végén egy új közterületi fa szakszerű elültetésével demonstrálták is az elhangzottakat. A faápolás mellett a városi vízgazdálkodás átalakítása is segítheti a meglévő állomány megőrzését. A lehullott lomb és más szerves anyagok helyben tartása javíthatja a talaj szerkezetét, míg az úgynevezett szivacsváros-megoldások a csapadékvizet a fák gyökérzónájához vezethetik. A cél, hogy a városi talaj hosszabb ideig képes legyen megtartani a vizet és a levegőt, megfelelő életfeltételeket biztosítva ezzel a növény számára.

A városi fák a klímaalkalmazkodás legfontosabb szövetségesei közé tartoznak. A Fafesztivál eredeti gondolata az volt, hogy közelebb hozzuk az emberekhez a fákat és azokat a szakembereket is, akik a megőrzésükért dolgoznak. A mostani körülmények között ennek különösen nagy jelentősége van.

– emelte ki Szigeti Ferenc Albert geográfus, a Budapest Fafesztivál ötletgazdája, a Természetalapú Megoldások Magyarországi Hálózatának koordinátora. A Budapest Fafesztivál szervezői és az Európai Éghajlati Paktum egyaránt arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a városi fák megőrzéséért egyénileg is sokat tehetünk. A fiatal fák rendszeres öntözése, a szakszerű faültetés, a környezetünkben álló idős fák védelme és a helyi közösségi kezdeményezések támogatása mind hozzájárulhat a városi zöldfelületek fennmaradásához.

Ugyanilyen fontos, hogy a lakosok a döntéshozók felé is képviseljék az érdekeiket: jelezzék, ha veszélyben látnak egy értékes fát, kérjék számon a zöldfelületek védelmét, és szorgalmazzák, hogy az önkormányzatok megfelelő forrásokat biztosítsanak a faállomány gondozására. A fák megmentéséhez szükséges szakmai megoldások már rendelkezésre állnak, a megvalósításukhoz azonban közösségi összefogásra és következetes döntésekre is szükség van. A városi fák jövője a mi kezünkben van.