agrarszektor.hu • 2026. november 10. 09:43
A repce növényvédelmét már néhány leveles állapotban meg kell kezdenie a termelőknek.
A repce növényvédelmét már néhány leveles állapotban meg kell kezdeni. A kelés után főként a földibolhák és a nagy repcebolha károsíthat, de a repcedarázs is jelentős veszteséget okozhat. Emellett megjelenhet a levéltetvek és a káposztamoly kártétele is, melyek általában kisebb jelentőségűek. A kártevők egyedszáma rövid idő alatt jelentősen megnövekedhet, különösen akkor, ha a környező területeken található keresztesvirágú árvakelésekről folyamatos a betelepülésük. Emellett a repce legfontosabb betegsége, a fómás levélfoltosság és szárrák tünetei is megjelenhetnek. Kulcsfontosságú a fiatal repceállományok rendszeres monitorozása, mivel a sikeres termesztés alapja a károsítók korai felismerése, a védekezés szakszerű megválasztása és időzítése.
A bolhafajok közül hazánkban a nagy repcebolha (Psylliodes chrysocephala) okozza a leggyakoribb kárt. Az imágók a levelek hámozgatásával, míg a lárvák a levélnyelek és a fiatal növényi részek károsításával gyengítik az állományt. Erős fertőzés esetén akár a növények pusztulását is okozhatják. A rovarok hűvösebb időjárás esetében is aktívak maradnak. A megfigyelés során sárga tálcsapdák alkalmazása javasolt. A védekezés indokolttá válik, amikor a fogott egyedek száma eléri a 25-35 darabot csapdánként. A repcedarázs (Athalia rosae) harmadik, őszi nemzedéke is jelentős károkat okozhat az állományokban. A fiatal lárvák kezdetben hámozgatják, később lyukakat rágnak a levéllemezen. Az utolsó lárvastádiumaikban nagy egyedsűrűség esetén a teljes levéllemezt elfogyaszthatják, sőt a növény szárrészeit is károsíthatják. A fómás levélfoltosság és szárrák (Leptosphaeria maculans) tünetei ősszel a leveleken világos közepű, kerekded, míg a gyökérnyakon és a száron barna, besüppedő elhaló foltok. A fertőzés következtében romlik a víz- és tápanyagszállítás, ami kényszeréréshez, termésveszteséghez, súlyos esetben pedig a növény pusztulásához vezethet - írja a NAK.
A rovarölős csávázás mellett többnyire az állománykezelés is indokolt. Kémiai védekezésre csak néhány hatóanyag engedélyezett, melyek jelentős része piretroid (pl.: acetamiprid, cipermetrin, deltametrin, eszfenvalerát, etofenprox, lambda-cihalotrin, tau-fluvalinát). A kezelés előtt érdemes figyelembe venni, hogy számos készítmény csak korlátozott időben és meghatározott alkalommal juttatható ki. Sőt, egyes kártevők adott hatóanyaggal vagy hatóanyagcsoporttal szemben rezisztensek lehetnek. Emellett az őszi regulátorozást is célszerű számításba venni. Kijuttatás előtt érdemes a hatóság honlapján a készítmény engedélyokiratát ellenőrizni.