A nemzeti parkok a védett madarak téli táplálékának biztosítása érdekében téli hóeltakarításra kötelezhetik a gazdákat.
A tudatosan megválasztott kezelések hosszú távon a termésbiztonságot és a talaj egészségét is erősítik.
Egy jól időzített kezeléssel hektáronként akár 300-500 kilogrammnyi termés is a gazdánál maradhat.
A repcetermés minősége múlik azon, hogy elegendő csapadékot kapnak-e a növények a következő időszakban.
Egyre fokozódik az aszályhelyzet Magyarországon, ráadásul a várt országos, áztató esők sem akarnak megérkezni.
Szinergikus szemléletmódra van szükség a növényt érő stresszhatások hatékony kezeléséhez.
Befejeződtek az őszi vetési munkálatok Magyarországon, a gazdáknak egyelőre nincs okuk a panaszra.
Az idei őszi csapadék kedvező hatással volt az őszi vetésű növényekre, de a káposztarepce és kalászosok növényvédelme kiemelt figyelmet igényel.
Az őszi vetésű növényeknél a tervezett terület közel felén már végeztek a vetési munkálatokkal.
Megjelent az Agro Napló szeptemberi száma.
Az IKR Agrár Kft. bemutatja saját kísérleti eredményeit és ismerteti az azokhoz kapcsolódó tapasztalatokat
A gyakorlatilag egész Magyarországot érintő, június vége óta tartó csapadékhiány júliustól egyre súlyosbodó aszállyá fokozódott.
Érdemben hátráltató körülmény idén nem befolyásolta a betakarítást, a termények tárolásához elegendő a raktárkapacitás.
Befejeződött a kalászosok aratása Békés vármegyében, a tavalyinál jobb termésátlagok születtek
A szakértő szerint a sikeres repcetermesztés a minőségi hibridválasztással kezdődik.
Az enyhe csapadékos és meleg időjárás miatt jobban oda kell figyelni most a földeken.
Jelentősen nőtt a kukorica vetésterülete Franciaországban a tavaszi vetésre való áttérés miatt.
Megtorpant a repce vetésterületének folyamatos zsugorodás, azt azonban még nem lehet tudni, milyen lesz az idei termés.
Az előttünk álló időszakban nő a csapadékhajlam, záporok öntöznek előbb az ország délnyugati, majd vasárnap főként az északi felén.
Április közepén megkezdődik a kukorica, a napraforgó és a szója vetése Zala vármegyében.
A terményáraktól, az egyes szektorok jövedelmezőségétől és a kiírt támogatásoktól függ a gazdák gépbeszerzési hajlandósága.
Már 2025 nyarán látni lehetett, hogy gyülekeznek a sötét felhők a tejágazat fölött.
A Bászna-ügy, a klímaváltozás és a talaj kizsigerelése is komoly veszélyt jelenthet sok gazdálkodónak.
42 millió helyett csak 27 millió nőt és gyermeket értek el az UNICEF élelmezési programjai a finanszírozás befagyasztása miatt.
A klímaváltozás alkalmazkodásra, a korábbi bevett módszerek minél gyorsabb újragondolására kényszeríti a magyar mezőgazdaságot.
