agrarszektor.hu • 2026. november 12. 16:01
Július eleje óta az orosz gabonakivitel a szokásos mennyiség mintegy kétharmadára esett vissza.
Óriási műanyag fóliatömlőkbe kényszerülnek tölteni a gabonát az orosz gazdák, mivel a fekete-tengeri dróntámadások miatt megbénult a kereskedelem, a hagyományos raktárak pedig megteltek. A világ legnagyobb búzaexportőrének számító országban idén a külföldre szánt termés akár egyharmadát is ebben az olcsó, de jóval kockázatosabb formában tárolhatják - írta a Reuters.
Július eleje óta az orosz gabonakivitel a szokásos mennyiség mintegy kétharmadára esett vissza, miután Oroszország és Ukrajna kölcsönösen támadni kezdte egymás kikötőit és hajóit, gyakorlatilag lezárva a világ egyik legforgalmasabb gabonaszállítási útvonalát. Az IKAR mezőgazdasági tanácsadó cég becslései szerint idén akár 20 millió tonna exportra szánt, de az országban rekedt gabonafelesleg is felhalmozódhat. Ennek a hatalmas mennyiségnek az elhelyezésére a gazdák tömegesen kezdték használni az Argentínában az 1990-es években kifejlesztett technológiát, a légmentesen záródó, óriási műanyag silótömlőket.
A kényszermegoldás hátterében a meglévő infrastruktúra elavultsága és a kedvezőtlen gazdasági környezet áll. Bár Oroszország elméletileg 160 millió tonna tárolókapacitással rendelkezik, a javarészt a szovjet érában épült silók mindössze 40 százaléka felel meg a modern követelményeknek, és sokszor túl messze esnek a termőföldektől. A magas kamatkörnyezet miatt a termelők nem tudnak új, költséges gabonatároló telepeket építeni, így a szántóföldek szélén is felállítható műanyag tömlők jelentik az egyetlen megfizethető alternatívát. A módszer eddig főként a kikötőktől távolabbi, központi és Volga menti régiókban volt népszerű, ám a kivitel leállása miatt már a déli területeken is gyorsan terjed.
Az Aeon Agro nevű közép-oroszországi agrárvállalat például 2023 óta a nyolcszorosára, 180 ezer tonnára növelte az így raktározott termény mennyiségét, ami a teljes termelésük több mint felét teszi ki. A technológia azonban komoly kockázatokat rejt, ugyanis a fólián keletkező gyűrődések utat nyithatnak az egereknek, a madarakat pedig a repülőtereken is használt riasztóágyúkkal kell távol tartani. Az orosz mezőgazdasági felügyelet kutatóközpontja szerint a veszteségek minimalizálásához a tömlők állapotának folyamatos ellenőrzésére van szükség, ám megfelelő karbantartás mellett a kár mértéke nem haladja meg a hagyományos silókét.
A növekvő keresletet már a hazai ipar is kiszolgálja, 2020 és 2025 között ugyanis három orosz vállalat kezdte meg az egyenként akár 200 tonna kapacitású, kolbász alakú zsákok gyártását. A gyártók számára polietilént biztosító Szibur petrolkémiai óriásvállalat közlése szerint a tömlőkben akár 18 hónapig is eltartható a termés, egy tatárföldi vizsgálat pedig igazolta, hogy az öt legfontosabb gabonafajta ebben a formában is megőrzi a minőségét. Az Orosz Gabonaszövetség adatai alapján jelenleg már 10 millió tonna szemes terményt – az éves betakarítás mintegy 7 százalékát – tárolják ilyen műanyag tömlőkben.