Most kiderült: ezért nem esett az eső egész nyáron Magyarországon

MTI • 2026. november 18. 18:28

Drasztikusan visszaesett idén a zivataros napok száma, aminek nem akármi áll a hátterében.

Drasztikusan visszaesett idén a zivataros napok száma, aminek hátterében a nagytérségi cirkuláció átrendeződése és az ebből fakadó extrém nedvességhiány állt - közölte a HungaroMet Nonprofit Zrt.

Mint írták, a mérések és megfigyelések egyértelműen alátámasztják, hogy 2026 nyarán kevesebb zivatar alakult ki Magyarországon. A nyár a legszárazabb és a második legmelegebb volt 1901 óta: országos átlagban csak 74,1 milliméter eső esett, ami a sokéves átlagnak csak 36 százaléka, ugyanakkor a középhőmérséklet 2,59 Celsius-fokkal volt melegebb a szokásosnál. A zivataros napok száma drasztikusan visszaesett: a számottevő konvekció (vagyis a levegő koncentrált, erős feláramlása, ami a zivatarok kialakulásának és fennmaradásának legfőbb hajtómotorja) júniusra és július legelejére szorult vissza, ezt követően csak nagyon kevés zivataros nap fordult elő, ami éles ellentétben áll például 2023-mal, amikor kora tavasztól késő őszig sorozatban, több hullámban alakultak ki nagy területet érintő zivatarláncok és szupercellák.

Ugyan néhányszor kiadtak nyáron másodfokú (narancs) riasztást hevesebb zivatarok veszélye miatt: június 10-én nyugat-magyarországi járásokra, majd néhány nappal később, 14-én dél-magyarországi járásokra, augusztus 20-án északnyugat-magyarországi, másnap délnyugati járásokra, de a legmagasabb, piros fokozat kiadására ekkor sem volt szükség. A HungaroMet adatai szerint 2016 és 2024 között évente átlagosan 28–31 napon volt narancs riasztás - ebből jellemzően 14 heves zivatar és 9 felhőszakadás miatti -, piros riasztás zivatarra pedig viszonylag ritkán, általában néhány alkalommal fordul elő, de voltak olyan évek is, amikor zivatarra nem is adták ki a legmagasabb fokozatot. A legutóbbi nagy területet érintő zivataros helyzet 2025. július 7-én és 8-án volt, ekkor a biztosítótársaságok rekordösszegű kárbejelentést regisztráltak. A zivatarok elmaradásának meteorológiai oka a nagytérségi cirkuláció - a Föld levegőjének és vizének nagyléptékű, egész bolygóra kiterjedő mozgási rendszerének - megváltozása és az ebből fakadó nedvességhiány. A nyár folyamán ugyanis a nyugati szelek öve északabbra tolódott, az egyenlítő térségében alacsonyabb hőmérsékletű tengerfelszín-terület alakult ki, egyfajta "atlanti La Nina", és kiépült egy hatalmas, tartós anticiklon, amely elzárta a trópusi nedvesség útját Európa felé és visszafogta a ciklonok képződését.

A frontok nagy része messze, a Kárpát-medencétől északra haladt el, amelyek pedig közel kerültek Magyarországhoz, azok nedvessége többségében a határokon kívül maradt. Mindezt tovább súlyosbította a száraz talaj és az erős napsugárzás pozitív visszacsatolása, amely megakadályozta a felhő- és csapadékképződést. Ahol azonban rendelkezésre állt a zivatarokhoz elegendő nedvesség és a meleg levegő erős feláramlása, ott a felhalmozódott energia lokálisan és időnként rendkívül intenzív felhőszakadásokat okozott, például július 1-jén Barcson 95,6 milliméter eső hullott, és erősen viharos széllökés is előfordult, de a 2023-as szezonra jellemző nagy kiterjedésű, szervezett zivatarrendszerek, időnként orkánerejű széllökések és nagy méretű jéggel járó esők szinte teljesen elmaradtak a nyáron.

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
csapadék, eső, szárazság, időjárás, meteorológia, riasztás, hőmérséklet, nyár, anticiklon, zivatar, csapadékhiány, felhőszakadás,