Egyszerűsítést kaptak ezek a magyar cégek: ez sokakat érinthet itthon

2025. január 5-én hatályba lépett az (EU) 2022/2464 irányelv (ismert nevén CSRD), amely előírja a nagyvállalatok és bizonyos tőzsdén jegyzett cégek számára a fenntarthatósági információk közzétételét az európai fenntarthatósági beszámolási standardok (ESRS) szerint. E szabályozás célja, hogy a befektetők és egyéb érintettek megbízható, összehasonlítható és lényeges információkhoz jussanak a vállalatok környezeti, társadalmi és irányítási hatásairól, valamint az azokkal összefüggő kockázatokról és lehetőségekről - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán.

Noha a CSRD elsősorban nagyvállalatokra és tőzsdén jegyzett kkv-kra vonatkozik, a hatása közvetetten a többi kis- és középvállalkozásra is kiterjed. Ez az úgynevezett „értéklánc-hatás”, amelynek lényege, hogy a CSRD alá tartozó vállalatok kötelesek fenntarthatósági adatokat szolgáltatni az értékláncuk egészéről, így információt kérnek partnereiktől, beszállítóiktól: köztük nem jegyzett kkv-któl is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy még azok a vállalkozások is jelentős adatigényekkel szembesülnek, akikre formálisan nem vonatkozik a CSRD.

Ez a „leszivárgó” hatás komoly adminisztratív és szakmai terhet ró a kkv-kra, akiknek gyakran sem erőforrásuk, sem szakértelmük nincs fenntarthatósági jelentések készítéséhez. A különböző partnerek részéről érkező, eltérő tartalmú és formájú adatkérések tovább növelik az átláthatatlanságot és az adminisztrációs terheket.

A fentiek miatt az Európai Bizottság felismerte: szükséges egy önkéntes, egységesített és arányos fenntarthatósági beszámolási keret kidolgozása, amelyet a nem tőzsdén jegyzett kkv-k is alkalmazhatnak. Ez lehetővé teszi számukra:

• hogy strukturált módon, szabványos formában szolgáltassanak adatokat nagyvállalati és pénzügyi partnereik felé,
• hogy csökkentsék a különféle egyedi adatkérésekre való reagálásból eredő terheket
• és hogy könnyebben jussanak hozzá fenntartható finanszírozási forrásokhoz.

Az Omnibus csomag és a szabályozás átalakulása

A jogi környezet átalakulását tovább erősítette az Európai Bizottság által 2025. február 26-án benyújtott „egyszerűsítésről szóló Omnibus javaslatcsomag”, amely a CSRD és más irányelvek módosítását kezdeményezte. A csomag egyik kulcseleme az volt, hogy: csökkenteni kívánja a kötelező beszámolási hatály alá tartozó cégek körét, és csak az 1000 főnél több alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalatokra korlátozná a kötelező fenntarthatósági jelentést.

Ez azt jelenti, hogy a kisebb nagyvállalatok és a tőzsdén jegyzett kkv-k kikerülnének a kötelező ESRS-hatás alól, és számukra - valamint a nem jegyzett kkv-k számára - csak önkéntes standard lenne alkalmazandó, felhatalmazáson alapuló jogi aktus keretében.

Az Omnibus javaslat megerősíti az úgynevezett „értékláncplafont” is mely szerint a nagyvállalatok nem kérhetnek a beszállítóiktól több információt, mint amit a VSME-standard indokolttá tesz. Ez gyakorlatilag védi a nem jegyzett kkv-kat a túlzott adatkérésektől, és még sürgetőbbé tette egy ilyen önkéntes keretrendszer elfogadását.

Miért volt szükség a VSME-standard kidolgozására?

Már korábban, a CSRD hatályba lépésekor a Bizottság felkérte az EFRAG-ot, hogy dolgozzon ki egy önkéntes fenntarthatósági beszámolási standardot a nem tőzsdén jegyzett mikrovállalkozások és kkv-k számára (VSME). A cél: egységes, könnyen alkalmazható keretet biztosítani számukra, amely válasz a piaci szereplők adatigényeire. A VSME-standard két modulból áll:

• Egy alapmodulból, amely a leggyakoribb, piaci szempontból lényeges fenntarthatósági adatokat tartalmazza.
• És egy átfogó modulból, amely a további, kiegészítő adatpontokat tartalmazza a részletesebb jelentést készíteni kívánó cégeknek.

A standard kialakítása során az EFRAG széles körű nyilvános konzultációt és tesztelést folytatott le, és a kkv-k többsége támogatta a kezdeményezést. 2025. július 30-án az Európai Bizottság elfogadta a (EU) 2025/1710 számú ajánlást, amely hivatalosan is javasolja a VSME-standard alkalmazását:

• a nem tőzsdén jegyzett kkv-knak és mikrovállalkozásoknak, amelyek önkéntesen kívánnak fenntarthatósági információt közölni;
• a nagyvállalatoknak és pénzügyi intézményeknek, hogy ezt a standardot használják az adatkérések során, ne pedig saját kérdőíveiket;
• a tagállamoknak, hogy technikai és digitális eszközökkel támogassák a standard bevezetését és terjesztését.

A (EU) 2025/1710 ajánlás tehát egy közvetlen válasz egy egyre sürgetőbb problémára, hogyan lehet úgy biztosítani a fenntarthatósági információáramlást, hogy az ne terhelje aránytalanul a kisvállalkozásokat. A VSME-standard egy költséghatékony, egyszerűsített, önkéntes keretet biztosít a kkv-knak:

• csökkenti az adminisztratív terheket,
• összehangolja a nagyvállalati elvárásokkal az adatszolgáltatást,
• elősegíti a zöld finanszírozáshoz való hozzáférést,
• és lehetővé teszi, hogy a kkv-k aktív szereplői legyenek az európai fenntarthatósági átmenetnek.

Mindez különösen indokolttá vált az Omnibus javaslatcsomag nyomán, amely lényegében a jövő fenntarthatósági jelentéstételének kettős rendszerét vetíti előre mely a nagyvállalatokra kötelező, a kisebb cégek számára önkéntes.

A VSME-standard és az ajánlás nem egyszerű „adminisztrációs könnyítés” ez egy strukturált válasz a zöld átállás komplex kihívásaira. Segít egyensúlyt teremteni a szabályozás, a piaci igények és a vállalkozások teherbíró képessége között különösen a kkv-k esetében, akik az európai gazdaság gerincét adják.