A szezon kezdetével egyre több hazai termesztésű alapanyag válik elérhetővé, így érdemes tudatosabban választani a boltok polcairól.
Egy négyfős háztartás esetében az élelmiszer-pazarlás éves szinten átlagosan 160 000 forint veszteséget jelent.
Negyven újabb vándorló, vadon élő fajt helyeztek védelem alá.
Indul a nevezési szakasz az Év Fája versenyben, a különleges példányokat keresik a szervezők.
Elissza a vizünket a mesterséges intelligencia? Harminc perc AI-használat több mint fél liter vizet fogyaszt el.
Sokáig a szegények alapeledele volt a burgonya, amely számtalan formában elkészíthető és emlékezetes ételek alapjául szolgál.
A fenntartható élelmiszer-csomagolási megoldások iránti növekvő igény új, bioalapú anyagok fejlesztését ösztönzi.
A bőséges termés gyenge kereslettel párosul, és ez nemcsak Hollandiára, hanem egész Európára jellemző.
Az erdőre legtöbben úgy tekintenek, mint a faanyag forrására vagy a túrázások, kirándulások helyszínére, pedig ennél többről van szó.
A közvetlenül elérhető felszíni édesvíz aránya a Földön rendkívül alacsony, mindössze 0,007 százalék.
Az elmúlt években olyan mértékű áringadozás jelent meg a kakaóbab piacán, amely korábban nem volt jellemző.
A klímaváltozás új helyzetet teremtett, az eddig megszokott gyakorlatok felülvizsgálatra szorulnak, ebben pedig az erdész szakmának élen kell járnia.
Az úgynevezett „erdei lépőkövek” rendszere egyszerre szolgálja a biodiverzitást és a fenntartható erdőkezelést.
A 2023-as adatok szerint az EU tagállamok túlnyomó többségében az erdők nettó fanövedéke meghaladta a fakitermelés mértékét.
Egy olasz kutatócsoport friss tanulmányában a sörgyártás melléktermékeit vizsgálták kozmetikai hatóanyagként.
Rengeteg önkéntes vett részt az MBH Bank és az IPOLY ERDŐ Zrt. újraerdősítési projektjén.
Mit tehetünk a jobb vízgazdálkodás érdekében azért, hogy kertünk növényei a legoptimálisabb ellátást kapják az éltető vízből?
A magyar állami erdészeti társaságok 2010 óta megduplázták a folyamatos erdőborítást biztosító módszerekkel kezelt erdőterületek arányát.
A közel százezer kilométeres hazai csőhálózat majdnem fele már túllépte az 50 éves életkort, ami a rendszer fenntarthatóságát veszélyezteti.
2035-re 3,1 billió dolláros új piac formálódik az élelmiszeriparban, ahol a növekedés döntő része a szerkezeti átalakulásokból fakad.
Akár még egy jó termés is összejöhet idén a búzánál, feltéve, hogy az időjárás kegyesebb lesz a gazdákhoz.
A borfogyasztás csökkenésének megállítása mellett folytatódnia kellene a koncentrációnak az ágazatban a következő időszakban.
Egyes mikroorganizmusokkal csak a bajunk van, másokért azonban rengetegen akár pénzt is hajlandóak adni.
A juhágazat lehet a legnagyobb vesztese az ausztrálokkal kötendő szabadkereskedelmi egyezménynek.
2025-re már közel 30%-os visszaesés következett be, így mintegy 79 ezer hektáron termesztettek szóját.
