Nem csitulnak az indulatok az EU-Mercosur megállapodás ügyében

Az Európai Bizottság által az elmúlt napokban hozott intézkedések nem állítják helyre az egyensúlyt, és nem indokolják a mezőgazdasági szempontokkal kapcsolatos álláspont megváltoztatását. A megállapodás továbbra is hátrányos az európai gazdálkodók számára. A mezőgazdasági termékekre vonatkozó védzáradék aktiválási küszöbértékének 5%-ra csökkentése nem változtat a helyzeten. Ez a védzáradék csupán látszatintézkedés, nem nyújt további garanciákat a megállapodásban már tárgyaltakon túl. Ráadásul az Európai Parlament által eredetileg javasolt valódi, automatikus és erőteljes viszonossági záradékokat elvetették - jelentette a FarmEurope. 

Ilyen feltételek mellett az európai gazdálkodók tisztességtelen versennyel szembesülnének: egyrészt a versenyképességüket erősen befolyásoló, a környezet és az uniós fogyasztók védelmét célzó európai szabályok, másrészt az ezeket a normákat figyelmen kívül hagyó importtermékek között őrlődnének. A megállapodás véglegesítése végzetes csapást mérne az EU-ban az elmúlt 20 évben a mezőgazdasági tevékenység szabályozására létrehozott szabályok hitelességére. Ursula von der Leyen elnök közelmúltbeli, a KAP költségvetésére vonatkozó nyilatkozata sem jelent garanciát az európai gazdálkodók számára. Bár az Európai Bizottság elismerte, hogy legalább 400 milliárd euróra lenne szükség a KAP költségvetésének megőrzéséhez a védett keretben szereplő 300 milliárd helyett, von der Leyen közelmúltbeli levele nem nyújt garanciákat, sem a szükséges kiszámíthatóságot az európai gazdálkodók számára.

Éppen ellenkezőleg, az Európai Bizottság elnöke káros bizonytalanságot hagy a versenytorzulások lehetőségével kapcsolatban, nemcsak a harmadik országok részéről, hanem magán a belső piacon belül is, attól függően, hogy a tagállamok milyen döntéseket hoznak 2027 után nemzeti programjaik végrehajtása során. Ráadásul a Bizottság megoldhatatlan pénzügyi egyenlettel szembesíti a nemzeti vezetőket, miután a KAP-ot 20%-kal, a kohéziós alapot 40%-kal, az Európai Szociális Alapot pedig 100%-kal csökkentette a javasolt egységes alapon belül. Ilyen körülmények között hogyan biztosíthatja az EU a nyugodt döntéshozatalt és kínálhat a gazdálkodóknak világos kilátásokat 2027 után egy közös keretrendszeren belül?

Az elkövetkező napokban a képviselők tehát a jelenlegi ciklus egyik legfontosabb döntésével szembesülnek: támogatják-e a Mercosur-megállapodást vagy sem. Jelenlegi formájában egy ilyen támogatást az Európai Unió szinte valamennyi gazdálkodója értetlenül fogadna. Ez egy jelentős szakadék magvait vetné el Európa és mezőgazdasági közössége között, amely eddig az egyik legelkötelezettebb volt az uniós projekt iránt, és amely lehetővé tette, hogy az EU mezőgazdasági nagyhatalommá váljon. Az EU válaszúthoz érkezett, rendkívül törékeny helyzetben, egy olyan időszakban, amikor a világhatalmak a mezőgazdaságot a 21. század jelentős geopolitikai fegyverévé alakítják.

Az Európai Bizottság által a Mercosurral tárgyalt megállapodás ebből a szempontból elavult. Követi mindazon tárgyalások mintáját, amelyekben az európai mezőgazdaság volt a vesztes ágazat, valahányszor az Unió számára potenciális általános előnyt reméltek. Egy olyan időszakban, amikor az európai szuverenitás a politikai körökben unalomig ismételt vezérmotívummá vált, ez a szuverenitás elsősorban attól függ, hogy képesek vagyunk-e növelni mezőgazdasági termelésünket az élelmiszer-biztonsági igényeink kielégítése, az importáló partnereink ellátása és a kialakulóban lévő biogazdaságunk autonóm alapjainak biztosítása érdekében.