agrarszektor.hu • 2026. június 29. 13:03
Az európai uniós mezőgazdaság számára is egyre nagyobb problémát jelent a tévhitek és hamis, manipulált információk terjedése - derült ki a Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága (DG AGRI) által szervezett brüsszeli háttérbeszélgetés során. A Bizottság szerint meg kell erősíteni az ágazat médiaműveltségét és tudatosságát a hírfogyasztás terén, emellett lépéseket kell tenni a hamis és manipulált információk terjedésének mielőbbi megfékezése érdekében.
Jövőre lesz 70 éve, hogy aláírták az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) létrehozó, és így az európai integrációt is megalapozó Római Szerződést. Azonban napjainkban azt kell tapasztalnunk, hogy a lakosság nem mindig van tisztában a mezőgazdaság helyzetével, nem mindig értik az ágazat szereplőinek szempontjait, márpedig a bizalomhoz az kell, hogy ne legyen félreértés a termelők és a fogyasztók között. A manipulált információk és a szándékos dezinformációk szennyezik az európai információs teret, amit meg kell erősíteni – hangzott el a háttérbeszélgetésen. A DG AGRI tisztségviselője kijelentette, hogy a gazdáknak bizalmon és tényeken alapuló párbeszédre van szükségük. A bizalmat pedig folyamatosan táplálni kell, tényekkel, hozzáférhetőséggel és átláthatósággal. Amint a szakember rámutatott, a gazdák valós helyzete gyakran sokkal bonyolultabb, mint amit az újságok és médiatermékek szalagcímei sugallnak. A tévhitek és félinformációk veszélye, hogy ha valakinek csak felszínes tudása van egy témáról, ezek valósnak és hihetőnek tűnnek. A beszélgetésen az is elhangzott, hogy az Európai Bizottság nem szabályozási eszközökkel tervezi erősíteni az információs integritást, hanem a mostanihoz hasonló szemináriumokkal és eseményekkel.
Az EU-ban is egyre nagyobb problémát jelentenek a tévhitek és a manipulált hírek
A második háttérbeszélgetés a téves és a külföldről manipulált információk elleni küzdelemről és a demokratikus ellenállóképesség megerősítéséről szólt. A felmérésen azt mutatják, hogy az európai uniós állampolgárok több mint egynegyede (28%-a) napi szinten találkozik félrevezető vagy tudatosan manipulált információkkal, viszont a népesség közel fele (49%-a) soha, vagy csak nagyon ritkán ellenőrzi a hozzá eljutó információk és az azokat közlő médium hitelességét. A tagállamok lakossága szerint a demokráciára leselkedő veszélyek közül a legsúlyosabbak a növekvő társadalmi elégedetlenség, a külföldi beavatkozás és információ manipuláció, az átláthatóság hiánya, a megbízható hírforrásokhoz való hozzájutás lehetőségének csökkenése és a választásokba való beavatkozás.
Az Alapvetés podcast múltheti adása is foglalkozott az agráriumot érintő konteókkal:
A Bizottság tisztségviselője beszélt arról is, hogy különbséget kell tenni a rossz szándék nélkül megosztott - de hatásukban potenciálisan káros - téves információk és dezinformáció, illetve a külföldről manipulált információk között. De mit tehet és mit tesz ez ellen az EU? Proaktív és világos kommunikációt folytat a megbízható médiatermékekkel, és azonnal fellép a tévhitek és hamis információk ellen, együttműködik a tagállamok hatóságaival, támogatja és megkönnyíti a tagállamok lakosságának információhoz jutását, illetve szükség esetén szabályozási eszközökkel is él a külföldi dezinformációs kampányok ellen. Ennek érdekében 2024 decemberében létrehoztak egy akciócsoportot, ami 2025 februárjában meg is kezdte a működését, és fő feladatai közé tartozik, a lakosság figyelmének felkeltése a manipulációra és annak veszélyeire, stratégiai kommunikációs feladatok ellátása és az együttműködés koordinálása. 2025 végén a Bizottság elkezdte megszervezni a Demokratikus Ellenállóság Központot, ami idén februárban működésbe is lépett. Az előadáson az is elhangzott, hogy a tényellenőrzésnek csak akkor van eredménye, ha a téves/hamis információ megjelenését követően azonnal megjelenik ezek cáfolata és a hiteles, valós információ közlése. Azonban minél több idő telik el e kettő között, annál több emberhez jut el a hamis információ, és annál nehezebb lesz fellépni ellene.
A háttérbeszélgetésen szó volt arról is, hogy ezeknek a tévhiteknek és hamis információknak lokálisan is komoly következményei lehetnek, de a jelenség ellen a helyi szinten szerveződő akciócsoportok jelenthetik a megoldást. Ezekben a civil szervezetektől kezdve az újságírókig mindenki részt vehet, és a tájékoztatás és kommunikáció számos formája a rendelkezésükre áll, az online sajtótermékektől kezdve egészen a podcastokig. Az Európai Bizottság 2040-ig felvázolt célkitűzései között ezért szerepel a helyi közösségek megerősítése és médiaműveltségük és tudatosságuk erősítése is.