agrarszektor.hu • 2021. augusztus 11. 06:00
Tovább javult a munkabiztonság az agráriumban, mind a munkabelesetek, mind pedig a súlyos, halálos kimenetelű balesetek száma is csökkent a tavalyi évben. A mezőgazdaság kiemelten veszélyes ágazatnak számít, a munkavédelemben a második veszélyességi osztályba tartozik, míg például a húsfeldolgozás az elsőbe, ám ennek ellenére szerencsére évről évre javuló tendencia figyelhető meg. Az pedig kiemelten fontos, hogy a halálos munkabaleseteket tovább csökkentsék, hiszen az ilyen balesetekből egy is sok, így számukat a lehető legkevesebbre kell redukálni.
Sajnos a halálos balesetek jelentős része a mezőgazdaságban történik, ezek nagy része pedig a gépekkel való foglalatosság közben következik be. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az állatok, a vegyszerek és a por is képes maradandó károsodásokat okozni. Azt is érdemes kiemelni, hogy a nők esetében nem ajánlatos traktort sem sokáig használni, főleg akkor nem, ha nem modern a jármű, hiszen meddőséget okozhat.
Javulnak a számok
2016-ban az agrárágazatban még 18 végzetes kimenetelű munkabaleset történt, 2017-re azonban 33 százalékkal, 2018-ra pedig további 17 százalékkal csökkent a számuk. A három munkanapon túl gyógyuló munkabalesetek száma is folyamatosan csökkent: 2016-ban 837, 2017-ben 654, 2018-ban 626 eset fordult elő. 2019-ben azonban újra megugrottak a számok: összesen 679 baleset történt, melyből 8 halálos kimenetelű volt és 4 súlyos csonkulással járt. Mind a 12 esetet férfi szenvedte el.
2020-ban ismét jobb lett a helyzet
A tavalyi évben 614 munkabaleset történt az agráriumban - ebbe beletartozik a mezőgazdaság, a halászat és az erdőgazdálkodás is -, ez jelentősen kevesebb a 2019-es évnél. A férfiak száma 2020-ban is dominált, hiszen 503 esetben történt velük baleset, míg a nőknél 115-ször - derül ki a Munkavédelem Foglalkoztatás - felügyelet adataiból.
Mitől ilyen veszélyes a mezőgazdaság?
Bár egyre inkább fejlődik ez az ágazat is a precíziós gazdálkodásnak köszönhetően, ezzel párhuzamban azonban újabb és újabb veszélyforrásokkal kell szembenézniük a dolgozóknak. Ilyen például a klímaváltozás következményei vagy az új technológiák és vegyi anyagok megjelenése. A szektor sajátossága, hogy a gazdálkodók sokszor szabadban, melegházakban, gépekkel, állatokkal, elszigetelt munkahelyen, illetve vegyi anyagokkal végeznek munkát, és a munkavállalók itt is számos veszélyforrásnak vannak kitéve. A gépekkel való foglalatosság egyébként a legkockázatosabb, de említhető az áramütésveszély vagy a fárasztó testhelyzetben, nagy emelésekből adódó sérülések is. A betakarítás után a betárolt anyagok, termények, a must, de a trágya erjedésekor, rothadásakor keletkező gázok is veszélyesek. Balesetek származhatnak a növényvédő szerek, olajok, állatgyógyászati készítmények helytelen használatából, a por belégzése asztmát okozhat, valamint bőrbetegségek és állatról emberre terjedő fertőző betegségek is előfordulhatnak. Sőt, speciális kockázatot hordoz a nagytestű állatok közelében végzett munka.
Sok esetben szakképzetlenek a munkavállalók
Az ágazat munkavédelmi helyzetét negatívan befolyásolja, hogy az építőipar mellett a mezőgazdaságban a legmagasabb a szakképzetlen munkavállalók száma. Sajátosság a nagyfokú fluktuáció is, az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka, illetve az alkalmi munka. 2016-ban például több mint 700 mezőgazdasági munkáltatót ellenőrzött a munkavédelmi hatóság. A vizsgált munkáltatók háromnegyedénél tapasztaltak valamilyen munkavédelmi szabálytalanságot. Nem véletlen, hogy a szakemberek úgy gondolják, hogy a jövőben a legfontosabb alappillére nem más lesz a mezőgazdaságnak, mint az oktatás. Ha ez megvalósul, nagy valószínűséggel az agrárszektorban tapasztalható munkabalesetek száma is vissza fog esni évről évre.