agrarszektor.hu • 2025. május 3. 16:33
A Balaton időjárása egyre szélsőségesebbé válik a klímaváltozás hatására, ami komoly kihívások elé állítja a térséget. A jégmentes telek, heves viharok és algásodás már a turisták számára is érzékelhető problémákat okoznak - számolt be a Pénzcentrum.
A Balaton Fejlesztési Tanács földnapi konferenciáján szakértők hívták fel a figyelmet arra, hogy hazánk legnagyobb tava rendkívül érzékeny ökológiai és meteorológiai rendszer. Az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak a szélsőséges időjárási jelenségek: jégviharok, intenzív felhőszakadások, váratlan széllökések és fokozódó nyári hőhullámok, amelyek egyértelműen a klímaváltozás jelei.
Ezek a jelenségek jelentősen befolyásolják a helyi ökoszisztémát, a turizmust és a tóparti települések biztonságát.
Dr. Horváth Ákos, a HungaroMet Viharjelző Obszervatórium vezetője a Pénzcentrumnak elmondta: "A Balaton időjárása meglehetősen összetett dolog, nem túlzás azt állítani, hogy hazánk egyik legbonyolultabb meteorológiai folyamatai zajlanak itt.
A tó ugyanis három éghajlati hatás találkozásánál fekszik: egyszerre érvényesül az óceáni, a mediterrán és a kontinentális klíma befolyása.
De ez még nem minden, hiszen ehhez hozzájárulnak a kistérségi hatások. A nagy vízfelület például egyfajta termikus kényszert jelent az időjárás alakulására: lassabban melegszik fel, lassabban hűl ki, és folyamatosan módosítja a környezet mikroklímáját. Emellett ott van a Bakony hegység hatása, ami jelentősen átalakítja az északnyugati irányból érkező légáramlatokat, és persze a változatos talajfelszín is szerepet játszik.
Mindezek együtt teszik igazán kiszámíthatatlanná az időjárási folyamatokat a Balatonnál.
A szakember rámutatott a balatoni jég vastagságának drasztikus csökkenésére: míg 1987-ben 42 centiméteres jégréteg borította a tavat, 2017-ben már csak 22 centiméter volt mérhető, 2025-ben pedig egyáltalán nem fagyott be a Balaton.
A jég hiánya jelentős ökológiai következményekkel jár, hiszen a téli napsugárzás akadálytalanul jut be a vízbe, beindítva olyan biológiai folyamatokat, amelyek korábban csak tavasszal voltak jellemzőek. Ez kedvez az algák elszaporodásának, ami a nyári szezonban is éreztetheti hatását.
Az előrejelzések pontosságáról Dr. Horváth Ákos kiemelte: "Egyre pontosabbak a meteorológiai előrejelzéseink, ma már egészen más helyzetben vagyunk, mint akár egy évtizeddel ezelőtt. Nagyon sokat jelent, hogy néhány éve egy szuperszámítógép is segíti a munkánkat. Ennek köszönhetően tudunk kifejezetten a Balatonra optimalizált számítógépes modelleket futtatni, amiket folyamatosan fejlesztünk. A szakembergárda is megfiatalodott: remek, lelkes és hozzáértő kollégákkal dolgozunk együtt, ami óriási előrelépést hozott. A méréseink ma már minden korábbinál pontosabbak, és így az előrejelzéseink is.
Ami a következő szezont illeti, alapvetően az látszik, hogy a sokéves átlagnál melegebb időjárásra számíthatunk, aminek nagy a valószínűsége.
Persze az előrejelzések sosem teljesen biztosak, mindig van bennük bizonytalanság, de az irány egyértelműen a melegedés felé mutat. A rendkívüli szárazságot valószínűleg csak a nyár végén fogunk komolyabban érezni. És bár a viharok száma csökkenő tendenciát mutat, de ha mégis kialakul majd, az várhatóan jóval hevesebb lesz, mint korábban. De nem szabad szem elől téveszteni a bizonytalansági tényezőt sem, hiszen ha egy ciklon becsapódik, mint például tavaly a Boris nevű ciklon, az jelentős csapadékot hozhat, és teljesen átírhatja az adott év időjárási viszonyait."
A Balaton időjárási sajátosságai között szerepel egy különleges jelenség: ősszel a vízfelszín felett kialakul egy vékony, 10-20 centiméteres "hullámzó felszíni réteg", amelyet főként a tapasztalt vitorlázók ismernek. Ez a réteg akkor a legmarkánsabb, amikor a tó vize hidegebb a környezeténél, és erősebb légáramlatok hatására a tó párolgása hirtelen megnövekedhet.
A parti területek beépítettsége is jelentősen befolyásolja a tó mikroklímáját. A magas épületek és a megváltozott talajfelszínek módosítják a légáramlatokat, ami kihat a tavi cirkulációra is. Ennek hatása akár Budapestig is elérhet, amikor a Balaton felől induló felhők a fővárosig sodródnak.
A szakember külön kitért a bakonyi szél és a bóra jelenségére, amelyek az adriai bukószelekhez hasonlóan működnek: hirtelen csapnak le, majd visszapattannak a felszínről, jellegzetes hullámfelhőzetet létrehozva. Érdekes jelenség az is, amikor a tó "válaszol" az északi szélre: a Balaton közepén keleti szél alakulhat ki, miközben a parton még az északi szél érezhető.
A Balaton időjárását nyáron alapvetően a konvektív csapadék, vagyis a zivatarok határozzák meg. Ezek a jelenségek nemcsak látványosak, hanem komoly hatással is járnak: szélviharokkal, villámlással, jégesővel, ami különösen a vízen lévőket érinti veszélyesen.
"A zivatarok gyakorisága és intenzitása a környezetre szintén közvetlen hatással van. A legveszélyesebb helyzeteket általában a délnyugati instabilitási vonalak, illetve az úgynevezett szupercellák okozzák. Ezek az erősen forgó zivatarfelhők óriási meglepetéseket tudnak hozni, pillanatok alatt alakulhat ki egy-egy extrém időjárási helyzet. Ám ha ezek a nyári zivatarok elmaradnak, annak is súlyos következménye lehet, mert komoly vízmérleg-deficit alakulhat ki a tónál. Ugyanakkor, amikor hirtelen hatalmas víztömeg zúdul le, az is problémás, ami nagy erővel mossa be a hordalékot a tóba, ráadásul a szennyvízrendszer sincs felkészülve ilyen terhelésre" – magyarázta Dr. Horváth Ákos.
A szakember egy érdekes megfigyelést is megosztott: a Balaton "nem szereti" a nappali zivatarokat. Gyakran előfordul, hogy a délnyugati zivatarok láncolata között rés alakul ki, és míg a környező városokban (Veszprém, Kaposvár) heves zivatarok tombolnak, a Balaton területe alig kap csapadékot.
Az atlanti viharciklonok szintén jelentős hatással vannak a tóra. A hosszabb ideig tartó délies áramlások akár 1,9 méteres vízszintkülönbséget is okozhatnak a Balaton két partja között, mintha a tó "kibillenne" – hasonlította a jelenséget az apályhoz a szakember.
A konferencián elhangzott, hogy a klímaváltozás egyik legaggasztóbb következménye a szárazság és a forróság fokozódása.
Az elmúlt években a nyugati szelek öve egyre több nedvességet szállít a trópusi területekről, ami több csapadékot eredményezhetne, ugyanakkor a trópusi sivatagok hatása is erősödik. Ez a kettősség – a nedvesség importja és a száraz, meleg légtömegek érkezése – rendkívül kiszámíthatatlanná teszi az időjárást, ami hosszú távon talán a legnagyobb kihívást jelenti a Balaton térségében.