agrarszektor.hu • 2026. augusztus 28. 12:27
Olaszországban egyre súlyosabb terhet jelent a klímaváltozás. Egy friss felmérés szerint a 2023-2025 közötti időszakban tízből közel hét gazdaság (67,6%) szenvedett el legalább egy természeti eredetű káreseményt.
A Reale Mutua és a Confagricoltura közös, többéves AGRIcoltura100 programjának hatodik kiadása – amelyet az MBS Consulting (Cerved Group) készített – több mint 3800 mezőgazdasági vállalkozás válaszai alapján rajzol átfogó képet a 2023 és 2025 közötti időszakról. A felmérés szerint tízből közel hét gazdaság (67,6%) szenvedett el legalább egy, természeti eredetű káreseményt. A tudatosság ugyan erősödik, de még mindig jelentős azok aránya, akik alábecsülik a klímakockázatoknak való kitettségüket - írja a FruitVeB.
A leggyakoribb károkat a csapadékos időjárás – eső, jég, vihar – és az extrém hőség okozta, mindkét jelenség a gazdaságok 40,2%‑át érintette, és 24,6%‑ban jelentős károkat idézett elő. Ezt követik az árvizek és belvizek (17%), a fagy (15,2%), a tornádók és hurrikánok (10,4%), majd a földcsuszamlások és sárlavinák (7,7%). A károkat elszenvedő gazdaságok döntő többsége (92%) a növényállományban keletkezett veszteségekről számolt be, de sok helyen sérültek az üzemi létesítmények (23,4%), jelentkezett vízhiány (12,4%) és talajerózió (10,1%). Ezek a hatások nemcsak azonnal, közvetlenül csökkentik a jövedelmezőséget, hanem középtávon is megingathatják a gazdaságok pénzügyi stabilitását.
A felmérés rámutat, hogy bár a tudatosság növekszik, a kockázatérzékelés még mindig elmarad a tényleges kitettségtől. A gazdaságvezetők fele (51%) érzi magát veszélyeztetettnek a jégesővel és viharokkal járó csapadék miatt, és közülük 25,9% szerint a kockázat a klímaváltozás következtében erősödött. Az árvizek esetében 32,4% tartja magát érintettnek, de csak 16,5% látja úgy, hogy a veszély nőtt. A fagykár kockázatát a vállalkozások mintegy 30%‑a, a földcsuszamlásokét közel 24%‑a érzékeli.
A közvetlen tapasztalat erősen formálja a kockázati tudatosságot. Azoknál a gazdaságoknál, amelyek az elmúlt három évben elszenvedtek valamilyen természeti kárt, 70-80% tartja magát veszélyeztetettnek a legtöbb időjárási jelenség esetében. Ezzel szemben azoknál, akik nem tapasztaltak károkat, a kitettség érzete jóval alacsonyabb: csapadék esetében 30%, más eseményeknél pedig mindössze 20% körüli.
A mezőgazdaság egyszerre sérülékeny és kulcsszereplő is az időjárási kockázatok kezelésében. Mivel az ország területének mintegy 40%‑át fedi le, a gazdálkodók tevékenysége – a vízelvezető árkok karbantartásától a talajmegőrzésig – alapvető fontosságú a károk megelőzésében. A vállalkozások 60%‑a alkalmaz legalább egy aktív védekezési módszert. A passzív védelem azonban jóval kevésbé elterjedt: a mintában szereplő gazdaságok 23,9%‑a rendelkezik biztosítással csapadék‑ és jégkárokra, 9,1% árvízkárokra, 8,7% pedig aszályra. A kölcsönös kockázati alapok használata még ennél is ritkább, bár a károkat elszenvedett gazdaságok körében ezek aránya is magasabb.
Ebben a környezetben kaphat szerepet az AgriCat alap, amely kockázatközösségi védelmet nyújt a katasztrofális károk ellen. A kutatás szerint a gazdaságok 74,8%‑a még nem ismeri az alap működését, míg 25,2% tisztában van vele. Az utóbbi csoportban a vállalkozások több mint 80%‑a hasznosnak, de önmagában elégtelennek tartja, és további védelmi eszközökkel egészítené ki.
A Reale Group vezérigazgatója, Luca Filippone szerint a klímakockázat mára szerkezeti sérülékenységgé vált az agrárvállalkozások számára, amelyek soha nem látott mértékű hidrogeológiai kockázatokkal szembesülnek. Úgy véli, a növekvő figyelem ellenére továbbra is elengedhetetlen a megelőzés és a kockázatkezelés kultúrájának erősítése, valamint a gazdálkodók támogatása abban, hogy felkészülten reagálhassanak a mind összetettebbé váló kihívásokra. Mivel a mezőgazdaság az ország környezeti biztonságának egyik alappillére, a szektor védelme egyben a teljes ország ellátásbiztonságát is szolgálja.