agrarszektor.hu • 2025. szeptember 25. 18:29
A hazai halgazdálkodási ágazat szereplői számára megnyílt pályázati lehetőség körül feszültség alakult ki, miután a kiírás feltételeit váratlanul és visszamenőlegesen módosították. A változtatás különösen az építési engedélyekkel kapcsolatos követelményeket érintette, ami egyes pályázókat hátrányosan érinthet.
Magyarország halfogyasztása messze elmarad a nemzetközi átlagtól: míg világszerte átlagosan 21 kilogramm halat fogyasztanak fejenként évente, addig hazánkban ez az érték mindössze 6 kilogramm körül mozog. Ennek ellenére a hazai halgazdálkodási szektor aktív, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezetnek mintegy 130 tagja van - tudósított a Telex.
A magyar haltenyésztés két fő formában zajlik: a hagyományos tógazdaságokban és az intenzív termelési rendszerekben. A tógazdaságok 26 570 hektáron működtek 2024-ben, ahol összesen 22 838 tonna halat tenyésztettek, ami 16,1 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A termelés 78,3 százalékát a ponty teszi ki. Az intenzív termelés - amely átfolyóvizes és recirkulációs medencéket, valamint ketreces halnevelést jelent - 5785 tonna halat eredményezett tavaly, főként afrikai harcsát. A hazai halfogyasztás alacsony szintje ellenére jelentős külkereskedelmi hiánnyal küzd az ágazat: 2024-ben 13,3 milliárd forint értékű export mellett 56,7 milliárd forintnyi importra szorultunk, ami 43,4 milliárd forintos deficitet eredményezett. Ez a hiány 1,4 milliárd forinttal haladta meg a 2023-as értéket.
A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) keretében nemrég kiírt pályázat körül azonban feszültség alakult ki. A júliusban meghirdetett, többéves időtartamra szóló kiírást szeptember elején módosították. Az eredeti feltételek szerint elegendő volt igazolni, hogy a pályázó már beadta az építési engedélyre vonatkozó kérelmet, a módosítás után viszont már jogerős engedéllyel kell rendelkezni a pályázat benyújtásakor.
Fogalmunk sincs, hogy most mi a teendő, érvényes pályázatot adtunk be az akkori feltételek alapján, de most a módosítás után várnunk kellene hat hónapot, hogy jogerős engedélyt kapjunk? Ha így lesz, lemaradhatunk, elfogyhat a keret. Vagy ezzel a beadás idején még szabályszerű pályázattal is számíthatunk elbírálásra?
- fogalmazta meg aggályait egy érintett pályázó.
Timmel Ede, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója ugyanakkor nem lát kivetnivalót a módosításban. Szerinte az építési engedély meglétének előírása – a beadás időpontjában – azért indokolt, mert ezzel az Irányító Hatóság garantálni kívánja, hogy a tervezett beruházás valóban megvalósítható, és elkerülhető legyen a forrásvesztés kockázata. Az ügyvezető hozzátette, hogy a pályázati időszak 2027 decemberéig vagy a keret kimerüléséig tart, ami elegendő időt biztosít a pályázóknak a szükséges engedélyek beszerzésére. Véleménye szerint a 6 milliárd forintos keretösszeg várhatóan a teljes időszak alatt elérhető marad, így nem jelent hátrányt, ha egyes szereplők csak később tudják beadni pályázatukat.
Az ágazati szereplők egy része azonban továbbra is aggódik. Mint az egyik forrás megjegyezte, a halászat amúgy sem egyszerű iparág: nehéz munkaerőt találni, a halállományt védeni kell a természeti kártevőktől, és a betegségek is gyorsan terjedhetnek. Szerintük legalább az elvárható lenne, hogy a kormány visszamenőleges szabályozással, pályázati szigorítással ne rontsa tovább a helyzetet.