agrarszektor.hu • 2025. november 17. 07:02
Az Európai Parlament történelmi áttörést ért el az uniós költségvetési tárgyalások során, amikor először sikerült már a folyamat kezdeti szakaszában érdemi módosításokat elérnie az Európai Bizottság tervezetében. A 2026-tól várható radikális változások az uniós források elosztásában új fejezetet nyithatnak az EP költségvetési befolyásának történetében, ami érinti a mezőgazdasági és vidékfejlesztési célokat is - számolt be a Portfolio.
Jelentős fordulat következett be az Európai Parlament költségvetési befolyásának erősödésében, miután Ursula von der Leyen hétfőn további engedményeket tett a vitatott Nemzeti és Regionális Partnerségi Tervekkel (NRPP) kapcsolatban.
A tárgyalások eredményeként 50 milliárd eurót különítettek el vidékfejlesztésre, és ígéret született arra is, hogy nemcsak a legelmaradottabb, hanem a kevésbé fejletlen régiók is részesülhetnek uniós forrásokból.
Az EP ezekkel az eredményekkel - valamint a korábban már agrártámogatásokra elkülönített 290 milliárd euróval - azt kívánja biztosítani, hogy az európai polgárok továbbra is hozzáférjenek az uniós forrásokhoz, annak ellenére, hogy a geopolitikai helyzet miatt a Bizottság és a tagállamok elsősorban a versenyképesség javítására és az európai védelmi képességek fejlesztésére összpontosítanának.
Carla Tavares (S&D, Portugália) és Sigfried Muresan (EPP, Románia), a Parlament MFF-fel foglalkozó jelentéstevői már májusban előterjesztették javaslataikat, előre látva von der Leyen radikális költségvetési reformterveit.
A Bizottság júliusi bejelentése megerősítette a korábbi értesüléseket, miszerint a kohéziós és agrárpolitikára szánt összegeket egy közös fejezetbe vonná össze, és országonként utalná ki, lehetővé téve a kormányok számára, hogy a Bizottsággal egyeztetve döntsenek a források felhasználásáról.
Mivel a koncepció a Covid-járvány idején létrehozott helyreállítási alap (RRF) mintájára készült, az EP-ben attól tartottak, hogy a források elosztásánál háttérbe szorulnának, és csak utólagos véleményezési jogkörrel rendelkeznének. Bár a Bizottság folyamatosan hangsúlyozta, hogy nem ez a céljuk, a jelentéstevők szkeptikusak maradtak, és most először sikerült elérniük, hogy már a tárgyalások első szakaszában érdemi engedményeket csikarjanak ki von der Leyentől.
Fontos megjegyezni, hogy a jelentéstevők korábbi álláspontjukhoz képest - amely a kohéziós és agrárpolitika eredeti formában történő megőrzését szorgalmazta - kompromisszumosabb megoldást fogadtak el. Bár Muresant emiatt többen bírálták, egy teljes visszalépés elérése irreális elvárás lett volna.
A jelentéstevők ugyanakkor elismerik az új prioritások jelentőségét. Muresan hangsúlyozza, hogy a Draghi-jelentés megállapításai a versenyképességi problémákról megalapozottak, és az orosz légtérsértések miatt egyetértenek a Bizottsággal abban, hogy a védelem és a versenyképesség jelenti a két legfontosabb prioritást. Az EP szerint a legjobb megoldás a "Buy European" elve lenne a védelmi beszerzések területén.
Ehhez jelentős pénzügyi forrásokat kell mozgósítani az európai kutatás-fejlesztés és a gyártási kapacitások fejlesztésére. Ebben a kérdésben szinte teljes az egyetértés az európai intézmények között, így a javasolt 400 milliárd eurós Versenyképességi Alap koncepcióját eddig nem kérdőjelezték meg, bár a részletek kidolgozása még hátravan.
A viták most élesedhetnek ki igazán, mivel eddig a Parlament azt az álláspontot képviselte, hogy jelentős költségvetési emelés nélkül kell célzottabban elkölteni a forrásokat, mostantól viszont már konkrét összegekről folyik majd a vita. Muresan szerint decemberre elkészül az időközi jelentésük, amely átfogóan vizsgálja, hogy melyik területre mennyi pénzt kellene fordítani a 2028-tól 2034-ig tartó MFF-ciklusban.
A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy az új kihívások miatt a korábbi területekre kevesebb forrás jut majd. A parlamenti mezőgazdasági bizottságban (AGRI) is látják, hogy politikai érzékenysége ellenére nem lesz reális fenntartani a gazdáknak járó támogatások jelenlegi szintjét.
Bár az MFF-témában szélesebb érdekkoalíció alakult ki a Parlamenten belül, a von der Leyen bizottsága ellen benyújtott bizalmatlansági eljárások jelenlegi formájukban nem ismételhetők a végtelenségig. Ugyanakkor az MFF parlamenti elutasítása korábban is komoly hatással volt a költségvetésre: 2020 végén így érte el a Parlament, hogy jogállamisági kritériumokhoz kössék az uniós források jelentős részének kifizetését.
A jelenlegi tervezet bemutatásakor von der Leyen is osztotta a jelentéstevők álláspontját, miszerint a közös pénzeket tisztább feltételrendszerhez kellene kötni. Bár ebben egyetértés van a Bizottság és az EP között, a kontinens versenyképességét akadályozhatná, ha a jövőben a szükséghelyzetek nem írhatnák felül a szabályokat.
A forráselosztás új struktúrája miatt sokan belső vitákat sejtenek a Bizottságban és a Parlamentben egyaránt túlsúlyban lévő Néppártban.
A helyzetet bonyolítja, hogy a Manfred Weber vezette pártcsalád most már könnyen tud többséget formálni mind a von der Leyent támogató centrista, mind az ellene kampányoló szélsőjobboldali pártokkal - ahogy azt a zöld szabályozás visszavágásánál is láthattuk.
Ennek ellenére Muresannak eddig meglepően jól sikerült összehangolnia a parlament álláspontjait, és hangsúlyozta, hogy az üggyel kapcsolatos pártpolitikai értelmezések tévesek. Bár e kijelentés hitelessége kérdéses, a következő évben fog eldőlni, hogy az EU egyetlen közvetlenül választott testülete képes-e komoly szereplővé válni az MFF-vitában, vagy továbbra is megkerülhető tényező marad a Tanács és a Bizottság mellett.