agrarszektor.hu • 2025. november 18. 13:31
A hazai mezőgazdaság szereplői nyitottak és érdeklődőek a biomassza fűtési rendszerekre, különösen az energiaigényes állattartási és kertészeti szegmensbe tartozó vállalkozások – mondta el az Agrárszektornak Sarusi-Molnár Andrea, az Altherm Kft. ügyvezető igazgatója. A szakember beszélt arról is, hogy jellemzően a közepes és nagyobb vállalkozások gondolkodnak ilyen beruházásokban, noha az elmúlt időszakban tapasztalható hektikus gázárak mellett egyetlen 0-24-ben működő üzem sem engedheti meg magának, hogy egy energiaforrásra támaszkodjon, de azt is kifejtette, hogy mi várható a következő időszakban a megújuló energiahordozók felhasználása és alkalmazása terén.
A gazdálkodók jellemzően érzékenyek a költségekre és a biztonságos működésre, ezért folyamatosan próbálnak olyan megoldásokat találni, amelyekkel költséghatékonnyá és fenntarthatóvá tudják tenni a termelésüket, helyben rendelkezésre álló energiaforrásból, helyben elhasználható energiát tudnak időjárástól függetlenül, stabilan és kigazdálkodhatóan előállítani. A biomassza a „Vidék energiája”, a biomassza fűtési rendszerek ismertek és népszerűek a mezőgazdasági ágazat szereplői között, leginkább azért, mert ezek az általuk előállított termékek melléktermékeit használják fel alapanyagként a körforgásos gazdálkodás jegyében - legyen az szalma, ág-gally-venyige, napraforgóocsú vagy esetleg szőlőtörköly. Ezt jól mutatja az is, hogy az elmúlt 15 évben az ALTHERM Kft. 89 db olyan 300-600 kW-os biomassza hőközpontot telepített, amelyek 47 MW teljesítménnyel működnek az ország különböző pontjain.
A biomassza stabil, tervezhető és helyi forrásból biztosítható energia - ez versenyelőnyt és biztonságot ad a gazdálkodóknak - válaszolta kérdésünkre Sarusi-Molnár Andrea. Mint fogalmazott, az ágazaton belül az állattartás egy kifejezetten energiaigényes szektor, például egy sertéstartó vagy broiler csirke telepen 32-36 Celsius-fokos hőmérsékletnek kell lennie a kisállatoknak. Ezt fosszilis energiával, gázzal fűteni jelentős költség. A közepes és nagyobb gazdaságok jellemzően növénytermesztéssel is foglalkoznak.
Ebből kifolyólag viszont keletkezik olyan szalma, napraforgó- és kukoricaszár, gabonabála vagy akár a gyümölcsfák nyesedéke, megsemmisítésre váró fa raklap, papírkarton amelyek jelentős energiatartalmát a gazdálkodók felhasználhatják az állattartó telepeik, növénytermesztő és feldolgozozó üzemeik energiaigényének kielégítésére
- tette hozzá Sarusi-Molnár Andrea.
Főleg a közepes és nagyobb méretű, illetve a nagyobb energiaigényű gazdaságok keresik ezt a technológiát
A szakember elmondta, hogy a biomassza fűtési rendszerek iránt alapvetően a közepes és a nagyobb gazdálkodók érdeklődnek és az elmúlt 15 év tapasztalatai megmutatták azt, hogy jelentős igény van az ilyen rendszerekre, a hektikus gázárak miatt nagyon sokaknak kellett elgondolkodniuk az alternatív, időjárás és hálózati elosztás független megoldásokon a hőellátás tekintetében. A vállalat ügyvezető igazgatója szerint döntően az állattartóknál, kertészeteknél, élelmiszeripari feldolgozóknál, vágóhidaknál, illetve önkormányzati szereplőknél van jelentős igény az ilyen jellegű beruházásokra.
A generációváltás is segíti a technológia elterjedését
Sarusi-Molnár Andrea beszélt arról is, hogy egyre tudatosabbak a magyar termelők ezen a téren. Mint fogalmazott, az elmúlt években lezajlott egy kisebb generációváltás is a gazdálkodók körében, hiszen a korábban privatizációból, egyéb más lehetőségekből alakuló farmok egy része a kisebb üzemméretből közepes vagy akár nagyobb gazdasággá alakult. Ezeknél a vállalkozásoknál az alapítók generációja átadja az aktív munkát, irányítást a fiatalabb korosztály részére és szakértőként támogatja a működést. Az új generáció még nyitottabb a megújuló energetikai, ezen belül a biomassza megoldásokra, még jellemzőbb a környezettudatosság is.
Természetesen ezen a téren is bőven van még helye az edukációnak, tudástranszfernek, az információk, jó tapasztalatok átadásának és a termelők támogatásának
- jelezte Sarusi-Molnár Andrea.
Milyen hazai és uniós jogszabályoknak kell megfelelnie ezeknek a rendszereknek?
A biomassza fűtési rendszereknek Magyarországon és az EU-ban szigorú műszaki, fenntarthatósági és nyomon követési előírásoknak kell megfelelniük, különösen, ha támogatásból valósulnak meg - mondta a szakember, hozzátéve, hogy nagyon fontos a levegőszennyezés kérdése, az emissziós határértékek betartásának kérdése, amelynek minden berendezésnek meg kell felelnie. Az alapanyagok beszerzésénél ott vannak még a RED II-es és a RED III-as uniós irányelvek, amelyeknek szintén meg kell felelni.
Itt az is fontos, hogy ez egy karbonsemleges megoldás, mivel a biomassza a természetes szénkörforgás része, az égés során felszabaduló CO2-t az új növények növekedése elnyeli, így fenntartható alternatíva. A tüzelőberendezéseinkből kikerülő hamu jelentős ásványianyagtartalmú, azt hígtrágyával keverve a földbe kijuttatva segíti az új növények növekedését, jelentős költségű és fosszilis energia felhasználásával gyártott műtrágya kiváltásával segítheti a gazdálkodók munkáját
- közölte Sarusi-Molnár Andrea.
Óriási lehetőségek rejlenek a biomassza fűtési rendszerekben
A szakember szerint az pozitív, hogy már Magyarországon is értéke van a biomassza alapanyagoknak, szalmának, és annak is, hogy egyre több helyen tudatosan használják fel ezt az alapanyagot. Az ALTHERM Kft. ügyvezető igazgatója úgy látja, jó lenne, ha ezt a lokális szinten megtermelődő alapanyagot ugyancsak lokális szinten használnák fel hőenergia előállítására. Sarusi-Molnár Andrea rámutatott, hogy az országban egyébként komoly lehetőségek vannak a napelemek és geotermikus energia területén is, de ezek energiatárolók hiányában időjárástól függnek, vagy magas beruházási értékűek és hosszú engedélyeztetési folyamatot jelenthetnek, mint a geotermikus megoldások. Mint mondta,
ezek mellett egy stabil, időjárástól független biomassza, ami folyamatosan rendelkezésre áll, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé - hiszen évről évre kalkulálni lehet vele -, stabil működést biztosít. Ez nagy adottsága a magyar területeknek, hiszen a megújuló energián belül, energia előállításában a biomassza az egy jelentős, 60% feletti teljesítményt tud hozni.
Egy éjjel-nappal működő üzemet nem lehet csak egy energiaforrásra alapozni
A mezőgazdasági ágazat gázáraknak való kitettsége, illetve a globális tényezők folyamatosan befolyásolják azt, hogy milyen költségen juthatnak hozzá a gazdálkodók a gázhoz. Sarusi-Molnár Andrea szerint egyfajta periodicitás is van ebben, hiszen mindig vannak hektikus magasságok, ahova felugrik a gáz ára - elég a három évvel ezelőtti orosz-ukrán háborúra vagy az izraeli válság kezdetére gondolni -, és aztán nehezen tér nyugvópontra. A pályázati források jó lehetőséget adnak arra, hogy a gazdák egy alternatív megoldást találjanak az energiaár problémára. Egy 0-24-ben működő üzemet nem szabad csak egy energiaforrásra alapozni, mert ha ott felmerül bármiféle ellátási probléma, az a működés rendjét jelentősen befolyásolja.
Az energetika területén ezek általában uniós és hazai pályázati források. Ilyen volt például a vidékfejlesztésben, a KAP-pályázatokban állattartó telepek, élelmiszeripari cégek vagy kertészetek részére igénybe vehető energiahatékonyság javításra szolgáló, akár 70%-os támogatási intenzitású felhívás, vagy ipari üzemeknél - ahol nem mezőgazdasági az alaptevékenység - a Jedlik Ányos Programban megnyíló lehetőségek. Ezeknél nem csak tisztán fűtés korszerűsítésére van pályázati forrás lehetőségek, hanem napelem, napelemtároló, biogáz üzemek, vagy akár távfűtő műveknél megújuló energia, akár biomassza berendezések bevonására.
Az lenne a legjobb, ha megtérülés alapon kalkulálnának a gazdák, hiszen nagyon sok helyen a tartályos gáz kiváltása, vagy a gáz kiváltási lehetősége egy 3 év alatti megtérülést is tud hozni
- véli a szakember.
De hitelkonstrukcióban is jó lehetőség a Széchenyi Kártya beruházási része, ahol energiahatékonyságra akár 1,5%-os hitelkamattal igénybe vehető forrás, nem beszélve arról, hogy a társasági adó visszatérítését is felhasználhatják a partnerek, hiszen az energiahatékonyság javítására szolgáló beruházásnál 5 év időhorizontján üzemmérettől, elhelyezkedéstől függően akár 30-70% közötti kedvezményt is igénybe vehetnek úgy, hogy adóvisszatartás formájában nem kell a társasági adót befizetniük. Vagy akár EKR-ben is gondolkodhatunk. Elmondható tehát, hogy van forrás és lehetőség is, ezt érdemes belekalkulálni a beruházás megtérülésébe.
Mi várható a jövőt illetően?
Sarusi-Molnár Andrea elmondta, hogy az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták, hogyan tudnak meglódulni az energiaárak. Az agrárszektorban és az iparban 0-24-ben működnek az üzemek. Mint fogalmazott, hisznek abban, hogy a megújuló energiaforrások fontossága megkérdőjelezhetetlen és abban, hogy fontos alternatív lehetőség az energiaellátás, az energiabiztonság, az energia függőség csökkentésére. Ennek legjobb módja, ha a lokális energiahordozók felhasználása, a lokális, helyi energia igényekre történik. Egy optimalizált energiamix figyelembe veszi a helyi adottságokat egy stabil, időjárás független biomassza fűtési rendszer támogatja a gazdálkodókat a kitettségük csökkentésében, kiszámítható energiaellátásban, a versenyképességük megőrzésében.
Ehhez ALTHERM Kft. teljeskörű szolgáltatást nyújt a mezőgazdasági, ipari, önkormányzati partnereinek, ahol az előzetes tervezéstől, megvalósíthatósági tanulmány készítésén, az engedélyeztetésen át a kivitelezésig, használatbavételig, követő szervíztevékenységig támogatják őket legyen szó fűtés, használati melegvíz, technológiai vagy távhő igényről 20 kw-tól 20 MW-ig. Ezek a beruházások már megtérülés alapon is jelentős megtakarítást hoznak, de pályázati források vagy energetikai korszerűsítést kedvezményes kamatozással támogató akár 1,5%-os hitel esetén, TAO és EKR beszámítása mellett rövid idő alatt megtérülhetnek.
Bízunk abban, hogy tovább javul a beruházási kedv, külön öröm, hogy vannak olyan ipari létesítmények, ahol a technológiai gőzt, hőt előállító berendezéseknél nagy nedvességtartalmú szőlőtörkölyböl vagy egyéb más alapanyagból történik a hőellátás, és ezeknél beszámítható időn belüli megtérülések várhatók. A gazdálkodók - mivel érzékenyek a kitettségre és a versenyhelyzetre - stabil működést és kiszámítható energiaellátást szeretnének, így egyre többen biomassza rendszerekben is gondolkodnak
- közölte Sarusi-Molnár Andrea.