agrarszektor.hu • 2026. május 15. 16:32
2025-ben az EU mezőgazdasági termékeinek az EU-n kívüli országokba irányuló exportja 238 milliárd eurót tett ki, míg a világ többi részéből származó import 213 milliárd eurót tett ki, ami 25 milliárd eurós kereskedelmi többletet eredményezett. 2025-ben az EU mezőgazdasági termékek exportja 2024-hez képest 1,6 százalékkal nőtt, míg az import 9,3 százalékkal emelkedett. Hosszabb távlatban, 2015 és 2025 között az EU mezőgazdasági termékek exportja átlagosan évi 4,4 százalékkal nőtt, míg az import 5 százalékkal emelkedett - olvasható az Eurostat oldalán.
2025-ben a mezőgazdasági termékek terén az Európai Unió fő exportpartnere az Egyesült Királyság volt, 23,3%-os részesedéssel (55,6 milliárd euró), őt követte az Egyesült Államok 12%-os részesedéssel (28,5 milliárd euró), Svájc 5,7%-kal (13,5 milliárd euró értékben) és Kína 4,9%-kal (mintegy 11,6 milliárd euró értékben). 2024-hez képest a legtöbb partner részesedése csak kis mértékben ingadozott, míg az Egyesült Államok esetében 0,8 százalékpontos csökkenés volt tapasztalható, ami több mezőgazdasági termékre kivetett vámok bevezetésének tudható be.
Az EU importjának legnagyobb részét, 8,5%-át Brazília (18,2 milliárd euró) adta, az Egyesült Királyság 8%-os (17,1 milliárd euró) részesedést képviselt, az Egyesült Államok 6,2%-ot (13,3 milliárd euró), Kína pedig 5,1%-ot (10,9 milliárd euró) adta. 2024-hez képest az EU mezőgazdasági termékek terén legfontosabb partnerei nagyrészt változatlanok maradtak. Ukrajna importban való részesedése azonban 6,7%-ról 5%-ra csökkent a mezőgazdasági termékekre korábban biztosított kereskedelemkönnyítő intézkedések lejárta miatt.
Az EU 2025-ben 131 millió tonna mezőgazdasági terméket exportált, míg 154 millió tonnát importált. 2015 és 2025 között a teljes kereskedelmi forgalom átlagos éves növekedési üteme 0,9% volt. Az import évente 1,8%-kal nőtt, míg az export 0,1%-kal csökkent.
Mely termékekből állt az agrár-külkereskedelem?
A mezőgazdasági termékek négy csoportra oszthatók: állati eredetű termékek, növényi eredetű termékek, zsírok és olajok, valamint élelmiszerek. 2025-ben értékben kifejezve az export legnagyobb csoportját az élelmiszerek alkották (57%), őket követték az állati eredetű termékek (20%), a növényi eredetű termékek (18%) és a zsírok és olajok (4%). Az importban a legnagyobb csoportot a növényi termékek (39%) alkották, őket követték az élelmiszerek (36%), az állati termékek (18%) és a zsírok és olajok (8%).
Az állati termékek kategóriája 5 fejezetből áll. Az állati termékek exportjában a legnagyobb fejezetek a „hús és ehető belsőségek” (36%, 17 milliárd euró) és a „tejtermékek; madártojás; természetes méz, illetve a máshol nem említett vagy besorolatlan, állati eredetű ehető termékek” (42%, 20 milliárd euró) voltak. Az állati termékek importjában a legnagyobb fejezet a „halak, rákfélék, puhatestűek és egyéb vízi gerinctelenek” (67%, 26 milliárd euró) volt.
A növényi termékek kategóriája 9 csoportot foglal magában. A növényi termékek exportjában a legnagyobb csoportot a „gabonafélék” alkották (21%, 9 milliárd euró). A növényi termékek importjában a legnagyobb csoportot az „ehető gyümölcsök és diófélék; citrusfélék vagy dinnyefélék héja” alkotta (33%, 28 milliárd euró). A zsírok és olajok önálló kategóriát alkotnak, exportjuk 10 milliárd euró, importjuk 16 milliárd euró volt.
Az élelmiszerek különböző típusú feldolgozott élelmiszerekből állnak. Az élelmiszerek exportjában a legnagyobb csoportot az „italok, szeszes italok és ecet” alkotta (26%, 36 milliárd euró). Az élelmiszerek importjában a legnagyobb csoportot a „kakaó és kakaókészítmények” alkották (29%, 22 milliárd euró).
Állati eredetű termékek
2015 és 2025 között az állati eredetű termékek exportjának értéke folyamatosan meghaladta az importét, ami tartós kereskedelmi többletet eredményezett; ennek mértéke 6,7 milliárd euró (2018) és 15,2 milliárd euró (2020) között ingadozott. 2025-ben az export 3,1%-kal nőtt 2024-hez képest, míg az import 10,3%-kal emelkedett. Ennek következtében a kereskedelmi mérleg 11,8 milliárd euróról 2024-ben 9,7 milliárd euróra csökkent 2025-ben.
2025-ben az Egyesült Királyság (11,5 milliárd euró, 24%) volt az EU legnagyobb állati termékek exportcélpontja, míg Norvégia (8,1 milliárd euró, 21%) volt az EU importjának legnagyobb származási helye, főként a haltermékek importja miatt.
Növényi termékek
2015 és 2025 között a növényi termékek importjának értéke következetesen magasabb volt, mint az exporté, ami tartós kereskedelmi hiányhoz vezetett, amelynek mértéke nagyjából 14,7 milliárd euróról 2015-ben 38,8 milliárd euróra nőtt 2025-ben. A hiány 2022-ben jelentősen nőtt, elérve a 30,9 milliárd eurót, és azután is viszonylag magas szinten maradt. 2025-ben az export 1,9%-kal nőtt 2024-hez képest, míg az import 10,6%-kal emelkedett. Ennek eredményeként a kereskedelmi hiány a 2024-es 31,6 milliárd euróról 2025-re 38,8 milliárd euróra nőtt.
2025-ben az Egyesült Királyság (10,1 milliárd euró, 23%) volt az EU legnagyobb zöldségtermék-exportpiaca, míg Brazília (10,5 milliárd euró, 13%) az EU importjának legnagyobb származási helye.
Zsírok és olajok
2025-ben a zsírok és olajok exportjának értéke (10 milliárd euró) alacsonyabb volt, mint az importé (16 milliárd euró), ami 6 milliárd eurós kereskedelmi hiányt eredményezett. 2025-ben az export 11,2%-kal csökkent 2024-hez képest, míg az import 4,5%-kal nőtt. Hosszabb időtávon, 2015 és 2025 között a zsírok és olajok átlagos éves növekedése az import esetében (6,0%) nagyobb volt, mint az export esetében (5,8%). 2025-ben az Egyesült Államok (2,2 milliárd euró, 22%) volt az EU legnagyobb zsírok és olajok exportcélpontja, míg Ukrajna (3,4 milliárd euró, 21%) az EU importjának legnagyobb származási helye.
Élelmiszerek
2025-ben az élelmiszerek, italok és dohánytermékek exportjának értéke (136 milliárd euró) meghaladta az import értékét (76 milliárd euró), ami 60 milliárd eurós kereskedelmi többletet eredményezett. 2025-ben az export 2,3%-kal, az import pedig 8,5%-kal nőtt 2024-hez képest. Hosszabb időtávon, 2015 és 2025 között az élelmiszerek, italok és dohánytermékek átlagos éves növekedése az export esetében (5,2%) nagyobb volt, mint az import esetében (4,9%).