Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!
A Portfolio Csoport májusi AgroFood és AgroFuture konferenciáján a kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák ismét kedvezményes, fix 30 000 Ft + áfa áron vehetnek részt! A Portfolio május 19-i AgroFood konferenciáján az élelmiszeripar dilemmái, aktualitásai és prognózisai lesznek fókuszban, míg május 20-án a Portfolio AgroFuture konferencián a működő és fenntartható megoldások, a jövőálló gazdálkodás kap kiemelt szerepet. Találkozzunk!
Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke szerint a baromfiágazat nemcsak a mezőgazdaság egyik szektora, de Magyarország élelmiszer-önrendelkezésének egyik alapja is. A legfrissebb nemzetközi jelentések szerint a baromfiágazat a globális fehérjetermelés motorja. Miközben a sertés- és marhaszektor világszerte nehézségekkel és termelésekkel küzd, a baromfiágazat 2026-ban is 2,5-3%-os növekedést mutat. Az ágazatot az EU-ban is az uniós átlagnál magasabb növekedés jellemzi. A globális termelés növekedése korlátozott, 1-1,5% körül van, a nemzetközi történések behatárolják ezt, bár a baromfihús és baromfi termékek iránt a kereslet folyamatos. Éder Tamás beszélt arról is, hogy a közel-keleti konfliktus hatásai nem azonnal, hanem késleltetve fognak megjelenni a világ mezőgazdasági termelésben, amely Ausztráliától Európán át Amerikáig mindenkire hatással lesz. A NAK alelnöke rámutatott, hogy az ukrán baromfiágazat és -export is erőteljes terjeszkedésbe kezdett, ami később komoly problémát jelenthet. A madárinfluenza mellett a Newcastle-betegség újbóli felbukkanása is sújtja az ágazatot, és ezek a betegségek nemcsak az állományokat sújtják, a baromfitermékek áraira is hatással vannak. Éder Tamás végezetül beszélt arról is, hogy a jövőben a technológiai fejlődés, a precíziós eszközök előrelépése lesz jellemző az ágazatra.
A Mercosur-egyezmény éves szinten 300 millió tonnával csökkentené az EU baromfi-termelését
Paul-Henri Lava, az AVEC főtitkár-helyettese az ágazat európai uniós kereskedelmi helyzetéről és kilátásairól beszélt. A szervezet a baromfitartókat és baromfi-feldolgozókat képviseli, az EU-ban és az Egyesült Királyságban is. A szakember elmondta, hogy 2050-re a világ népessége 9,7 milliárdra fog növekedni, és ezzel a globális állati fehérje szükséglet 40%-kal fog növekedni. Az előrejelzések szerint valamennyi húsféle fogyasztása növekedőben van, de a baromfié emelkedik a legnagyobb mértékben. A közeljövőt illetően az EU-ban az egy főre eső fogyasztás a sertésnél, a báránynál és a marhánál stagnáló vagy csökkenő tendenciát mutat, egyedül a baromfihús fogyasztása emelkedik, a prognózis 5%-os erősödést jelez. Paul-Henri Lava beszélt arról is, hogy Európa a leghatékonyabb a húselőállításban, az ágazat üvegházhatású gáz kibocsátása itt a legalacsonyabb.
Az EU a negyedik legnagyobb baromfihús-előállító, Kína, USA és Brazília mögött. Az EU-n belül Lengyelország a legnagyobb előállító, de Magyarország is a lista első harmadában található (8. hely). A lista első hat helyezettje adja az uniós baromfihús-előállítás 70%-át. Globálisan Brazília és az USA a két legnagyobb baromfihús-exportőr, amelyek a világ valamennyi részére szállítanak. Az EU különleges helyzetben van, nagyon sokat exportál (elsősorban csirkemellet), de sokat importál is (főleg csirkecombot). Az EU-n belüli forgalom tekintetében Lengyelország és Hollandia a két legnagyobb exportőr, akik az unió valamennyi tagállamába szállítanak.
Paul-Henri Lava az ágazat versenyképessége kapcsán elmondta, hogy az EU-ban a baromfiágazatnak egy 20-40%-os versenyhátránya van a globális konkurenciával szemben, az előállítási költségek miatt. A harmadik országok számára az EU fontos exportpiacnak számít, a stabil kereslet és a fizetőképes fogyasztók együttes jelenléte miatt. Az európai uniós baromfihús-fogyasztás 9%-a, a csirkemellfilé fogyasztásának pedig 25-30%-a harmadik országokból származik. Ez a fogyasztók számára jórészt láthatatlan marad, mivel jellemzően a HoReCa-szektorban és a feldolgozott élelmiszer-gyártóknál kerül felhasználásra. Ezért az AVEC azért küzd, hogy kötelező legyen feltüntetni, hogy az adott élelmiszernél felhasznált hús honnan származik.
A szakember a Mercosur-egyezmény kapcsán elmondta, hogy minden alkalommal, amikor két csirkemellfilét importálnak az EU-ba, az azt jelenti, hogy eggyel kevesebb csirkét állítanak elő az EU-ban. Az egyezményben szereplő 180 ezer tonnás kvóta azt jelenti, hogy 300 millió tonnával kevesebb baromfit állítunk elő az EU-ban, vagyis heti szinten mintegy 6 millió tonnával fog csökkenni az ágazat kibocsátása. Paul-Henri Lava végezetül elmondta, hogy eddig az EU határozta meg a kvótákat, amelyek értelmében az importőrök külföldi baromfihúst vásárolhattak. Az egyezmény viszont a brazil nagyvállalatok kezébe helyezné a kvóták meghatározását, amelyek a saját termékeik árait az uniós árszintekhez igazítanák, ezzel óriási profitra tennének szert. Az AVEC ezért azon az állásponton van, hogy a kvóták meghatározásának az EU kezében kell maradni.
Paul-Henri Laval arra is felhívta a figyelmet, hogy Kína a korábbi nettó importőr szerepéből kezd egyre inkább nettó exportőrré válni. A kínai baromfihús exportjának mintegy 10%-át érkezik az EU-ba. Az is probléma, hogy Kína nemcsak az ásványi anyagok vonatkozásában, de a baromfitartásban használt vitaminok és aminosavaknál is a legfőbb ellátó.
A csapadékos évektől és az olcsó munkaerőtől is elbúcsúzhatunk
Hollósi Dávid, az MBH Bank Nyrt. ügyvezető igazgatója a világgazdasági környezet baromfiágazatra gyakorolt hatásairól beszélt. Miért más ma dönteni, mint 10-15 évvel ezelőtt? - tette fel a kérdést a szakember, majd válaszolt is rá. A világ népessége még mindig növekvő fázisban van, 2020-2050 a Föld lakossága évente 62,2 millió fővel növekszik, ez pedig azt jelenti, hogy 70%-kal több élelmiszerre lesz szükség. A szakember emlékeztetett, hogy 1970-es években a Föld rendelkezésre álló erőforrásait december hónappal bezárólag fogyasztotta el az emberiség, napjainkban már május végére feléljük az adott évi keretet. 2000 óta egyértelmű emelkedő trend látható az élelmiszerek reálárában, emellett a piacok volatilitásának nagysága sosem látott mértékű a 2020-as években.
Milyen tényezők hatnak a magyar baromfiágazatra? Hollósi Dávid szerint hármas nyomás alatt van az uniós agrárium: egyre több szabályozónak kell megfelelnie a termelőknek, szűkül az ágazat mozgástere és csökken az elérhető források nagysága is. A szakember szerint az euró bevezetésére 2032-ben lehet leghamarabb lehetőség, de addig még hosszú és nehéz út vezet. Energetika szempontjából Hollósi Dávid rámutatott, hogy Magyarország 64%-ban gázolajat használ, ezen a téren erős a függőségünk. Olcsó munkaerő nincs már a régióban, és nem is fog visszatérni. Egy iparszerűen működő ágazatban csak a legjobb technológiával leszünk versenyképesek. Az AI hamarabb meg fog jelenni az ágazatban, mint korábban számítottunk rá - tette hozzá. Hollósi Dávid végezetül beszélt az aszályhelyzetről is, mint mondta, évek óta képtelenek feltöltődni a magyar talajok. Ha május közepéig nem érkezik komolyabb, országos szintű áztató csapadék, akkor el lehet búcsúzni a jó terméstől.
