agrarszektor.hu • 2026. június 17. 11:31
A magyar kertészeti ágazatban régóta visszatérő kérdés, hogy miért nem tudnak szélesebb körben elterjedni a termelők közötti tartós együttműködések. Bár sok gazdálkodó számára egyértelmű lenne, hogy közösen erősebb piaci pozíciót, jobb értékesítési lehetőségeket és kiszámíthatóbb működést érhetnének el, a gyakorlatban az összefogás még mindig inkább kivételnek számít. Erről beszélt az Alapvetés podcast legutóbbi adásában Nagypéter Sándor, a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének elnök-ügyvezetője.
Kérdés persze, hogy milyen kompromisszumokat kellene vállalniuk a termelőknek ahhoz, hogy egy ilyen együttműködés valóban működőképes legyen. A közös fellépés ugyanis nemcsak előnyökkel, hanem alkalmazkodási kényszerrel is jár: a gazdáknak össze kell hangolniuk döntéseiket, termelési gyakorlatukat és piaci stratégiájukat. A legnagyobb kihívást sokszor éppen az jelenti, hogyan lehet megtartani az egyéni gazdálkodói szabadságot úgy, hogy közben a közös érdekek is érvényesüljenek.
A szakember szerint a szövetkezeti működés ösztönzése nem kizárólag szabályozási vagy támogatáspolitikai kérdés, hanem legalább ennyire bizalmi és piaci probléma is. A magyar termelők számára az előrelépést az hozhatná meg, ha az együttműködésre nem a függetlenség elvesztéseként, hanem a versenyképesség javításának eszközeként tekintenének. A kertészeti ágazat jövője szempontjából ezért kulcsfontosságú lehet, hogy a bizalmatlanság helyét fokozatosan átvegye a hosszú távú, átlátható és kölcsönösen előnyös közös gondolkodás.