A magyar kukorica jövője a hatékonyságban rejlik
Reng Zoltán: hosszú távú gondolkodás nélkül nincs versenyképes agrárium
Reng Zoltán: hosszú távú gondolkodás nélkül nincs versenyképes agrárium
Bóna Szabolcs szerint mindenkinek van szerepe a változásban, az államé például az új szabályrendszerek kialakítása.
Az EU és Ukrajna közötti kereskedelmi kapcsolatok átalakítását sürgetik, mivel az uniós gazdák súlyos versenyhátrányba kerültek, amin mielőbb változtatni kell.
Az élelmiszer-biztonság megerősítését és az agrárpolitikai források megőrzését sürgetik az osztrák agrárkamarák.
Egy friss jelentés szerint az uniós versenyszabályok igazságosabbá és ellenállóbbá teszik a mezőgazdasági piacokat.
A friss árfolyamok mellett a búza például tonnánként mintegy 12 ezer forinttal ér kevesebbet, mint egy évvel korábban.
A mesterséges intelligencia hasznos eszköz, de a közeljövőben nem fogja kiváltani az emberi kapcsolatokat.
Az ipari állattartás jövője, a ketreces rendszerek, a hízott máj előállítása és az állatok tartási körülményei egyre nagyobb társadalmi és szakmai vitákat váltanak ki.
Megszüntette az agrárminisztériumot és a sertéstenyésztést is jelentősen átalakítaná a dán kormány.
Moldovában a diótermesztés továbbra is stratégiai jelentőségű az agrárgazdaság számára.
A kiélezett nemzetközi piaci verseny miatt a magyar zöldség- és gyümölcságazat rászorul a harmadik országbeli munkaerőre.
A magyar mezőgazdaság előtt álló egyik legfontosabb feladat az adatalapú gazdálkodás elterjesztése.
Nemcsak előnyökkel, hanem alkalmazkodási kényszerrel is jár, de így is megéri lépni.
Erősebb piaci pozíciót, kiszámíthatóbb értékesítést és hatékonyabb működést hozhatna.
Az egyre gyakoribb tavaszi fagyok és a növekvő költségek is komoly kihívások elé állítják a magyar gyümölcstermesztőket.
A jelenleg foglalkoztatott külföldi munkavállalók stabil, jól képzett, több éves tapasztalattal rendelkező munkaerőt jelentenek.
A Master Good Csoport jelenleg mintegy 580 külföldi munkavállalót foglalkoztat, akik a teljes létszám hozzávetőleg 15 százalékát teszik ki.
Gyuricza Csaba: nem az ukrán gabona a legnagyobb problémánk, hanem hogy nincs az országnak agrárstratégiája.
Azok a gazdák, akik már bevezették a szabad fiaztató és csoportos rendszereket, sokkal nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb állományról számolnak be.
Miközben a hazai termelők egyre magasabb költségekkel küzdenek, továbbra sincs világos stratégia arra, milyen irányba kellene fejlődnie az ágazatnak.

Egyes kényelmi funkciók mára már elengedhetetlen, kötelező elemmé váltak a traktorvásárlások során.
A rovarfehérje és a lárvák után maradó frassz is fontos kiegészítő lehet, ha tarol az aszály itthon.
Lassan változik a magyar étrend, az árérzékenység még mindig jellemző a fogyasztók többségére.
Lehetőség van arra, hogy a termelők a silózást elvégezzék anélkül, hogy elesnének a kárenyhítéstől.
A kiváló minőség nem a betakarítás pillanatában dől el, hanem már a virágrügyek kialakulásától kezdve folyamatosan formálódik.