Magyarországon a dísznövénytermesztésre használt összes terület 92,6 százalékán faiskolai tevékenységet folytattak 2022-ben.
Habár jelenleg a magyar élelmiszerek 95 százalékát Európába exportáljuk, komoly piacuk lehetne Ázsiában, a Közel-Keleten, és Afrika egyes régióiban is.
Van tér a magyar kis- és középvállalkozások fejlődésére, de versenyképesebbé kell válniuk.
Igazi high-tech agrárium jött létre a paksi térségben, ami a komplex fejlődés alapja lehet.
Súlyos lemaradások vannak a magyar élelmiszeriparban, amelyek az elmúlt három évtizednek a következményei.
Már 386 milliárd forintnyi támogatás érkezett meg a magyar gazdákhoz az idei év során.
Lépéskényszerben vannak a magyar búzatermelők, idén jóval kevesebbet kaphatnak a termésért, mint egy évvel korábban.
Nagy István úgy véli, hogy a termelés biztonságát csak öntözéssel lehet fenntartani.
Csak folyamatos fejlesztéssel és korszerűsítéssel maradhat versenyképes a magyar baromfiágazat.
Az agrárminiszter szerint Magyarország addig tartja fenn az ukrán gabona importjának tilalmát, amíg kellő garanciákat nem kap.
Megjelent a kormányhatározat a Vidékfejlesztési Program kötelezettségvállalási összegének emeléséről.
Spanyolország, Belgium és Magyarország felelőssége a kiszámítható körülmények biztosítása az európai gazdáknak.
A következő időszakban kiemelt fontosságú lesz a magyar gazdák digitális képzettségének fejlesztése.
Elképesztően fontos és szükséges a versenyképesség növelése az élelmiszeriparban Magyarországon, hatalmas szerepet kaphat a digitalizáció.
A következő időszakban mintegy húsz milliárd forint biztosítja majd a magyarországi halgazdaságok megújulását és versenyképességének növelését.
Tovább kell erősíteni a hazai élelmiszerláncot, hogy minden szereplő érdekei érvényesülhessenek.
A magyar női gazdálkodók idén is csatlakozhatnak a Corteva Agriscience TalentA 2023 nemzetközi oktatási ösztöndíjprogramjához.
A 2027-ig tartó KAP-ban számos olyan új elem, támogatási forma megjelenik, amely a korábbiaknál több címen nyújt segítséget a gyepre épített, extenzív állattartás számára.
A termelői, feldolgozói szervezetek és a kiskereskedelem szereplői az ársapka kivezetését javasolják.
2023-tól az új Közös Agrárpolitika tíz fő célkitűzésre fog épülni, jobb, ha minden gazda felkészül a módosult rendszerre.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
Átadták a 20. Borászok Borásza gálán a szakma legfontosabb elismeréseit.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
