Nesze neked magyar mezőgazdaság: az igazán nehéz idők csak most jönnek

Veres Virág Cintia
Nem kell egy fantasy filmbe csöppennünk ahhoz, hogy rájöjjünk, hogy a világ napról napra fejlődik és a modernizációé, sok esetben a robotoké a jövő. Ez többé-kevésbé a mezőgazdaságra is igaz, az legalábbis biztos, hogy a versenyképességhez és a nehézségek leküzdése érdekében muszáj fejlődni és újítani, amit már az iskolapadban el kellene kezdeni - egyelőre azonban még ebben az „el kellene kezdeni” szakaszban tartunk, de talán kezdünk rálépni egy jó útra. De hogy mit is jelent az innováció a mezőgazdaságban, milyen hasznuk lehet belőle a termelőknek és a fogyasztóknak, lapunk a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara segítségével járt utána.

Agrárium 2023 konferencia

Az évkezdet egyik legfontosabb rendezvénye Kecskeméten: a konferencia célja, hogy bemutassa azokat a legjelentősebb támogatási, jogszabályi, finanszírozási, piaci, innovációs és gépesítési változásokat, amelyek alapvetően meghatározhatják az ágazati vállalkozások 2023-as tevékenységét. Minden hazai agrárszereplőnek elengedhetetlen információs forrás!

Már az elején érdemes lehet tisztázni azt, hogy mit is jelent az innováció az agráriumban? A NAK kérdésünkre elmondta, hogy az innováció pontosan ugyanazt jelenti a mezőgazdaságban, mint a gazdaság bármely területén. Csakúgy, mint az egyéb iparágakban, a jövedelem növelése a különféle innovációs folyamatok bevezetésével érhető el. A modern technológiai szolgáltatások és termékek használata hazánkban is fel fogja lendíteni a hagyományos mezőgazdasági értékláncot. Ami pedig jó hír lehet, hogy a termelők nagy többsége rendkívül érdeklődő az új eszközök, gépek és módszerek iránt. Az érdeklődést viszont nem keverhetjük össze az innovatív megoldások alkalmazásával, amit a legtöbb termelőnél gátol a szükséges tőke és a szakmai felkészültség hiánya.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ehhez jobb, ha hozzászoknak a gazdák

Az agráriumban innovatív megoldásokkal elsősorban a vállalatirányítási és más döntéstámogató rendszerek formájában találkozhatunk, amelyek használják azokat az adatokat, amiket a különböző modern gépek és eszközök szenzorjai gyűjtenek és továbbítanak az adatfeldolgozó és elemző IT-rendszerek felé. Ezekben fellelhetők a műholdképeket vagy a drónfelvételeket elemző szoftverek is, sőt egyes alkalmazásokban már a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket is igyekeznek kihasználni

- fogalmazott a NAK.

A mezőgazdasági munkaerő fejlett világban tapasztalható hiánya előtérbe helyezte a robotizációt is, aminek használata az elkövetkezendő tíz évben gyakorlattá fog válni a munkaerő-igényes kultúrák művelésébe.

EZ IS ÉRDEKELHET

 De miért jók az innovatív megoldások?

Az esetek meghatározó részében az innovatív megoldások a hatékonyság javítását tűzik ki célul, azaz az egységnyi ráfordítással elérhető érték növelését. Legyen szó akár az energia-, az inputanyagok vagy az emberi munkaerő-felhasználás csökkentéséről, illetve a munkafolyamatok optimalizálásáról, vagy akár egy nagyobb hozzáadott értékű végtermék létrehozásáról. Az ilyen, új típusú fejlesztések agráriumba csatornázásán dolgozik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara NAK TechLab programja, melynek keretében olyan gazdaságilag hasznos megoldásokat támogatnak, amik nemcsak nagyvállalati szinten, hanem kisebb gazdaságokban vagy üzemekben is felhasználhatóak. A kezdeményezés segít abban is, hogy a termelők komplex szemléletű, technológiailag és ökonómiai szempontból is tesztelt és bizonyított megoldásokkal tudják növelni hatékonyságukat.

Nem kell gazdálkodónak lenni ahhoz, hogy érezzük, az utóbbi időkben nem feltétlenül alakulnak jól a dolgok, ami a mezőgazdaságot illeti. A termelők így is sok akadállyal küzdöttek, de a szélsőséges időjárási körülmények egy óriási lapáttal rádobtak még erre. Az világossá vált, hogy újszerű megoldásokat kell alkalmazniuk ahhoz, hogy a globális versenyben helyt tudjanak állni, hatékonyságukat növeljék, és gazdasági előnyökhöz jussanak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nem csupán a versenyképesség, de a változó környezeti körülmények is indokolják a digitalizációs folyamatok bevezetését; az élelmiszerválságra, a vízkészletek csökkenésére vagy például a különböző fenntarthatósági kérdésekre egyaránt kiszámítható és gyors reakciót kell adniuk a gazdálkodóknak. Elméletben a termelők számára az egyszerűbb, átláthatóbb, tervezhetőbb és gyorsabb munkafolyamatokat, valamint az alacsonyabb fajlagos önköltségi szint elérését és ezáltal a versenyképesebb gazdálkodást segítik ezen megoldások. Tekintettel arra, hogy egy mezőgazdasági termelési folyamat több száz tényezőnek kitett tevékenység, és teljesen komplex innovatív megoldások egyelőre nem léteznek, azaz a tevékenység egyes részeit képesek „csak” optimalizálni, ez a gyakorlatban soha nem garantált.

A fogyasztók számára olcsóbb élelmiszerárakat eredményez ugyan, de ez sajnos nem ezen múlik, mivel az értékláncon belül olyan mértékű egyenlőtlenségek vannak az egész világon, hogy ez nem tud közvetlenül megvalósulni, legfeljebb a közvetlen termelői értékesítésben.

EZ IS ÉRDEKELHET

Van még mit fejleszteni az iskolákban

A NAK-tól lapunk megtudta, hogy vannak ugyan pozitív példák is, de nem mozgunk az élen az innováció megismertetése terén. Hazánk ugyanis jelentősen elmaradt az innovatív megoldások megismertetésében a szakoktatás keretein belül. Így tehát pozitív példák ide vagy oda, összességében a jelenleginél sokkal többet kellene erre fordítanunk, hogy a jövő generáció naprakész ismeretekkel és készségszintű tudással kerüljön ki az iskolapadból.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárium 2023
A tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye március 21-én Kecskeméten.
EZT OLVASTAD MÁR?