A Nemezti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivata 2016 óta nyomon követi a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét.
Az automatizálás már nem a nagyüzemek kiváltsága, sőt, az a kisebb vállalkozás, aki munkaerő gondokkal küzd, nem talál, vagy nem megfelelően képzett munkaerőt talál a gépei mellé, előbb-utóbb fontolóra veszi, hogyan lehetne kiváltani vagy csökkenten az emberi munkaerőt automatizált folyamatvezérléssel.
A magyar kormány számos élelmiszeripari ágazatban terjesztett elő jogszabálymódosítási tervezeteket.
A Freshfel Consumption Trends konferencián elhangzott, messze még a napi 400 grammos zöldség-gyümölcs fogyasztás.
A nyári hónapok beköszöntével egyre többen készítenek különféle gyümölcsszörpöket és virágkivonat alapú szörpöket.
Egyre nyitottabbak a magyar gazdák a dróntechnológiára, de a kijuttatható szerek szűk köre még visszafogja a beruházásokat.
A munkaerőhiány, a generációváltási problémák és az egyre növekvő piaci kiszolgáltatottság megnehezíti a magyar családi gazdaságok helyzetét.
A vidéki generációs megújulást sokan leegyszerűsítik a fiatal gazdák kérdésére, pedig a valóság ennél jóval összetettebb.
Oktatási megállapodást kötött a Debreceni egyetem és az indiai Pronix Learning képzési szervezet.
A vendégmunkások munkavállalásáról, az agrárkamara választási rendszerének átalakításáról is szó volt a Kormányinfón.
Az állatvédelem Magyarországon az egyik legerősebben érzelmi alapon működő társadalmi ügy, miközben a felszín alatt egy sokkal bonyolultabb rendszer működik.
Együttműködési megállapodást kötött a Tokaj-Hegyalja Egyetem (THE) Szlovákia harmadik legnagyobb felsőoktatási intézményével.
Kazahsztán mellett Görögország felé veszi az irányt az egyik legnagyobb hazai mezőgazdasági cégcsoport.
A növények árnyékolása mostanra sokszor a túlélés záloga lett a modern kiskertben hazánkban is.
A digitalizáció, a precíziós gazdálkodás és a dróntechnológia ma már nemcsak versenyelőny, hanem egyre inkább alap szükséglet a magyar agráriumban.
Miközben a hazai termelők egyre magasabb költségekkel küzdenek, továbbra sincs világos stratégia arra, milyen irányba kellene fejlődnie az ágazatnak.
A fejlődéséhez nemcsak támogatásokra, hanem hosszú távú stratégiára, együttműködésre és erősebb országimázsra is szükség van az élelmiszeriparban.
Át kell gondolni a termékpályákat és a gazdák felelősségét is - az új miniszter az Agrárszektornak adta az első nagy interjút.
Óriási kihívások előtt áll a magyar mezőgazdaság, mostanra kulcskérdéssé vált az alkalmazkodás és az együttműködés.
A korai takarmányfelvételre történő ösztönzés egyre fontosabbá vált a választási súly növelésében, az almon belüli különbségek csökkentésében és a választás utáni takarmányváltásból eredő stressz mérséklésében.
A búza minősége is szór, de a mennyiségben kifejezetten nagy eltérések vannak - az Alföldön csupán 2-3 tonna termett hektáronként.
Tovább bővült az intenzív haltermelés, már nem a halastavak hajtják a növekedést.
A lucerna az egyik legfontosabb takarmány, de emberi fogyasztása is egyre jellemzőbb.
Kulcsfontosságú lenne, hogy a fogyasztókat ösztönözzék a hazai termékek megvételére még akkor is, ha az valamivel drágább.
1875-ös logika méri a magyar termőföld értékét, miközben az aszály már állandó üzleti kockázat.
Miért éppen Katalónia – és miért éppen Vic? A BETA Technological Center (BETA Vic) bemutatkozása: küldetés, szakterületek, kapcsolódások
Négy fókusz, négyféle tanulság: víz újrahasznosítás az ipari és agrár vízhasználatban; körforgásos tápanyag-gazdálkodás, innovatív szerves trágyák; jó gyakorlatok és tudástranszfer az EIP-AGRI logikájában; regeneratív szőlészet és talajegészség
Ne várjon, válassza azt, ahol a legösszetettebb a genetikai védelem!
