Az AGPM azt követeli, hogy az ukrán kukorica fokozott behozatalát lehetővé tevő összes kedvezményt kössék a helyi termelési előírások betartásához. A szervezet emellett a teljes nyomon követhetőség garantálását is szükségesnek tartja, aminek biztosítására az Európai Bizottságnak helyszíni ellenőrzéseket kellene végeznie. A francia termelők mindemellett a behozatalt szabályozó vámrendelkezések alapos felülvizsgálatát is sürgetik.

Valami nem stimmel az ukránoknál: érdekes, ami a krumplival történik a piacokon

A tömegesen piacra érkező tételek miatt az árak esni kezdtek, ráadásul a minőség is sok esetben elmarad az elvárt szinttől az ukránoknál.

A versenyelőnyök leginkább a növényvédelem területén mutatkoznak meg. Az AGPM adatai szerint az ukrán kukoricatermesztők összesen 114 olyan hatóanyagot használhatnak, amelyeknek közel a fele az Európai Unióban nem engedélyezett, 62 százalékuk alkalmazása pedig Franciaországban sem megengedett. A szervezet a gazdaságok méretbeli különbségeire is felhívja a figyelmet, rámutatva, hogy míg egy átlagos uniós gabonatermelő nagyjából 30 hektáron gazdálkodik, addig a legnagyobb ukrán, exportorientált agrárholdingok akár 530 ezer hektáros területet is művelnek.

Az AGPM szerint Ukrajna fokozatos integrációja az egységes belső piacba már most komoly egyensúlytalanságokat okoz. A kereskedelmi korlátozások 2020-as feloldását követő öt évben a vetőmagkukorica behozatala a hetvenkétszeresére nőtt, ami a hazai vetőmagtermelés történelmi léptékű visszaeséséhez vezetett.

Döbbenetes fordulat a világpiacon: árzuhanás jöhet ennél a terméknél

A világ legnagyobb szójaimportőreinél, Kínában és az Európai Unióban a kereslet lassulása tapasztalható.

A szervezet előrejelzése szerint az integráció folytatásával Ukrajna 2030-ra egymillió hektárral bővítheti a kukorica vetésterületét, éves termelését pedig 39 millió tonnára emelheti. A 2026-os prognózis 32 millió tonnás termést valószínűsít, szemben a 2025-re várt mintegy 30 millió tonnával. Az AGPM emellett az ukrán feldolgozóipar megerősödésére számít, így négy éven belül a kukoricatermés akár 40 százalékát is helyben dolgozhatják fel, ami éles versenyt teremthet a keményítő-, a vetőmag- és a baromfiágazatban.

A francia termelők becslése szerint a keményítőgyártás területén 1,6 millió tonna kukoricának megfelelő piacot veszíthetnek el, miközben a vetőmagkukorica-behozatal 133 százalékkal nőhet, ami közel 14 ezer hektárnyi hazai termőterületet veszélyeztet. Összességében akár 2,9 millió tonnányi francia kukoricatermelés kerülhet veszélybe, ami mintegy 663 millió eurós gazdasági veszteséget okozhat az ágazatnak.

Durván bezuhantak az árak: ennyibe kerül most a búza, kukorica itthon

Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 13 százalékkal alacsonyabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával június utolsó hetében.

Az Európai Unió és Ukrajna közötti agrárkereskedelem jelenlegi szabályai tavaly október óta vannak érvényben, és a társulási megállapodás részét képező mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi övezetről szóló egyezmény (DCFTA) keretei közé tartoznak. Az ukrán kukorica vámkontingensét 650 ezer tonnáról egymillió tonnára emelték, a szabályozás pedig kiterjed az etanol, a keményítő és a baromfitakarmány piacára is. Az együttműködés szorosabbra fűzésének legújabb jele az Európai Bizottság nemrég bemutatott fehérjestratégiája, amelyben Brüsszel stratégiai partnerségeken keresztül kívánja biztosítani a takarmányfehérje-ellátást, és ebben a folyamatban Ukrajnának is kulcsszerep juthat.