A hőség és a csapadékhiány Nyugat- és Közép-Európa jelentős részén megtizedelte a kukoricatermést. Az Európai Bizottság adatai alapján az EU a júliustól jövő júniusig tartó időszakban mintegy 25 millió tonna kukorica behozatalára szorulhat, szemben az előző 12 hónap 19,3 millió tonnás értékével, miután a belföldi termelés mintegy 10 millió tonnával visszaesett. Az unió kukoricaimportjának hagyományosan nagyjából a felét Ukrajna adja.

Csakhogy a júliusi és augusztusi, kikötők és civil hajózás elleni orosz támadások gyakorlatilag megbénították Ukrajna fekete-tengeri exportútvonalát. Tarasz Viszockij ukrán agrárminiszter szerint amennyiben ez az útvonal zárva marad, legalább 30 millió tonna, több mint 10 milliárd dollár értékű mezőgazdasági termék ragadhat az országban. Ez akár 5 százalékos GDP-csökkenéshez is vezethet egy olyan gazdaságban, amelynek a Nemzetközi Valutaalap idén mindössze 1–1,6 százalékos növekedést jósol. A bevételek elmaradása miatt az ukrán gazdák a következő szezonban akár 7 millió hektárt is bevetetlenül hagyhatnak.

A szárazföldi szállítás elméletben kézenfekvő megoldásnak tűnik, a gyakorlatban azonban nem működik hatékonyan. A gabona ugyanis nagy tömegű, alacsony fajlagos értékű tömegáru, amelynek költséghatékony mozgatásához olcsó tengeri logisztikára van szükség. A háború előtt Ukrajna agrárexportjának mintegy 90 százaléka a tengeri kikötőkön keresztül hagyta el az országot. A vasúti, közúti és dunai szállítási folyosók ennek csak a töredékét képesek kiváltani, így augusztusban Ukrajna a megszokott mennyiségnek csupán az egyharmadát tudta exportálni. Az Ukrán Agrárüzleti Klub (UCAB) becslése alapján a tengeri útvonalak kiváltása tonnánként mintegy 41 euró többletköltséget okoz, ami összességében több mint 1,1 milliárd eurós pluszkiadást jelent.

Mindez az amerikai kukoricatermelőknek kedvez. Az Egyesült Államokból származó szállítmányok már az év elején is teret nyertek a bőséges termés és a kedvező árak miatt, júliusban és augusztusban az uniós kukoricaimport több mint kétötödét az USA biztosította, megelőzve ezzel Ukrajnát. Az európai takarmányipart képviselő FEFAC szerint a vásárlók elsősorban Észak- és Dél-Amerikából fedezik a megnövekedett keresletet, Ukrajnától pedig már alig számítanak pótlólagos szállítmányokra.

Az európai állattenyésztők számára a kedvezőbb árú ukrán kukorica ennek ellenére komoly segítséget jelentene. A spanyol sertéstenyésztők szövetsége (ANPROGAPOR) igazgatója, Miguel Ángel Higuera "szörnyűnek" nevezte a gazdák helyzetét, akik idén önköltségi ár alatt kénytelenek értékesíteni az állataikat. A takarmányköltségek mérsékléséhez több ukrán kukoricára lenne szükség, ám ahogy a szakember fogalmazott, "ez önmagában nem lesz elég". Ugyanakkor az olcsó importgabona az uniós termelőknek komoly veszteséget okoz, ezért Lengyelország, Magyarország és Szlovákia továbbra is egyoldalú korlátozásokat tart érvényben egyes ukrán agrártermékekre, mivel a helyi gazdák az árcsökkentő hatások miatt tiltakoznak.

Ukrajna mindeközben diplomáciai és katonai megoldásokat egyaránt keres a fekete-tengeri szállítási útvonalak újranyitására, emellett Romániával és Lengyelországgal együttműködve igyekszik a dunai és a szárazföldi folyosókon keresztül minél több gabonát eljuttatni a piacokra. Egyelőre azonban a legolcsóbb szállítási útvonal nagyrészt zárva marad, így a megnövekedett európai keresletből elsősorban az amerikai gazdák profitálnak.