A tárcavezető a kihívások közül kiemelte az új szemléletű vízgazdálkodást, amely az elvezetés helyett megtartásra törekszik, valamint a helyi adottságokhoz illeszkedő növénykultúra-termesztés ösztönzését. Rámutatott: a magyar mezőgazdaság nem versenyezhet az egyre erősebb, intenzív gazdálkodási rendszerekkel, hiszen ehhez az EU is kevés. Inkább az itt előállított termékeket kell minél magasabb feldolgozottsági fokon értékesíteni, ehhez pedig elsősorban az állattenyésztés, valamint a zöldség- és gyümölcstermesztés fejlesztésére van szükség.

A jövő a családi gazdálkodóké, de a siker érdekében össze kell fogniuk egymással, a termékpályákat átfogó, magas szintű szerveződés és közös gondolkodás ugyanis a legsürgetőbb kihívások egyike Magyarországon – hangsúlyozta. A miniszter nem számít az uniós fejlesztési keretek növelésére, a megoldást ezért a források megfontolt, körültekintő elosztásában látja. Bóna Szabolcs úgy látja, hogy hosszú távon csak a gazdaságilag és ökológiailag egyaránt fenntartható ágazatok lehetnek versenyképesek, ezért a jövőben főképp ezeket fejlesztené a rendelkezésre álló támogatásokból.