A 2022. április 1. és 2023. május 31. között megvalósult projekt legfőbb célja az volt, hogy elősegítsék a high-tech mezőgazdasági technológiák elterjesztését, valamint ehhez kapcsolódó szaktanácsadást valósítsanak meg a térségi gazdálkodók számára - írja közleményében a MATE. A szakmai munka keretében több mintaprojekt is megvalósult a térségben, többek között egy szántóföldi növénytermesztéssel és egy kertészettel foglalkozó gazdaságot bevonva. Ez a munka lényegében modellezte azt, ami az elkövetkező időszakban egész Magyarországon megvalósulhat, erősítve a fenntarthatóságot, a versenyképességet, az élelmezésbiztonságot és az önrendelkezést.

Mint arra Gyuricza Csaba rektor a projekt záró sajtótájékoztatóján rámutatott, a mezőgazdaságot érintő környezeti-gazdasági kihívások időszakában különösen nagy segítséget jelentett, hogy a projekt keretében nyolc permetező és felmérő drónt, valamint különféle szenzorokat és adatelemző szoftvereket szereztek be, amelyeket a térség gazdálkodói saját igényeikre szabottan, ingyenesen vehettek igénybe a hatékonyabb termelés érdekében. Ezen eszközök mezőgazdasági felhasználása mind a monitoring, mind az operatív feladatok ellátásában növekvő jelentőséggel bír, hiszen gyors, azonnali felméréseket és kezeléseket tesznek lehetővé a különböző növénykultúrák tekintetében, taposási kár nélkül.

A multispektrális kamerákkal végzett drónos felmérések révén például gyorsan számszerűsíthető a vizsgált tábla növényeinek kondíciója, melynek köszönhetően a gazdák differenciáltan csak oda juttathatnak ki tápanyagot vagy növényvédőszert, ahol arra valóban szükség van. A drónok használatával ugyanakkor feltárhatóak a felszín legkisebb egyenetlenségei is, amelyek sokszor megnehezítik a tábla művelését, megváltoztatják annak vízgazdálkodási tulajdonságait és hatással lehetnek a növényállomány homogenitására is.

Süli János országgyűlési képviselő beszédében azt hangsúlyozta, hogy az ivóvíz és az élelmiszer a következő időszakban stratégiai fontosságú lesz a nemzetgazdaság számára. Az agrárinnovációk és a térségben zajló infrastrukturális fejlesztések azonban kiemelkedő segítséget jelentenek abban, hogy a térség még erősebb szerepet töltsön be a gazdasági vérkeringésben.

Mint arra Grónay Andrea, a Közép-Duna Menti Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. ügyvezetője rámutatott, a térségben rendkívül jelentős a mezőgazdasági tevékenység, melynek fókuszában a gyümölcs- és zöldségtermesztés, az állattenyésztés, a vadgazdálkodás és a borászat áll. Amennyiben a megfogalmazott innovatív javaslatok adaptációja révén a térségi életszínvonal, illetve a települések és az agrártermelés versenyképessége valóban növekedésnek indul, úgy a hazai vidék fejlesztésének jógyakorlatává válhat ez a térségi agrárfejlesztési program.