Ökrös Oszkár hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban a globális élelmezésbiztonságot súlyos kihívások érték: a járványok és az ellátási láncok felbontása, a szélsőséges időjárási jelenségek - köztük az egyre gyakoribb aszályok és árvizek -, valamint a fegyveres konfliktusok miatt bekövetkező drasztikus energia- és alapanyagár-emelkedés mind komoly nyomást gyakoroltak az élelmiszerrendszerekre - írja közleményében az Agrárminisztérium. A helyettes államtitkár szerint ezek a kihívások világossá tették, hogy az élelmiszerszuverenitás célkitűzése, azaz az önellátás képessége a jó minőségű, megfizethető és kellő mennyiségben rendelkezésre álló élelmiszerek tekintetében már nem egyszerűen agrárpolitikai törekvés, hanem alapvető nemzetbiztonsági kérdés.

Ökrös Oszkár beszédében kiemelte, hazánk nagy hangsúlyt fektet az ellenállóképes, de rugalmas és fenntartható élelmiszertermelés, valamint a rövid ellátási láncok megerősítésére. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást segítő intézkedések között említette a vízgazdálkodási stratégia fejlesztését és a precíziós öntözési technológiák támogatását, valamint az olyan regeneratív mezőgazdasági gyakorlatok támogatását, amelyek javítják a talaj egészségét, a biológiai sokféleséget és a szén-dioxid megkötést.

A rövid élelmiszer-ellátási láncokkal kapcsolatban a helyettes államtitkár kifejtette, hogy azok nemcsak gazdasági előnyöket kínálnak, hanem egyfajta pozitív visszacsatolás révén a regionális fejlődés hatékony eszközei is, hiszen amikor a fogyasztók helyi termékeket vásárolnak, akkor közvetlenül támogatják a helyi gazdálkodókat és élelmiszer-feldolgozókat, akik viszont a jövedelmüket a helyi közösségekben költik el.

A helyi élelmiszerek felhasználásának azonban túl kell mutatnia a háztartási fogyasztáson, hiszen az élelmezési szolgáltatások, beleértve az éttermeket, az iskolai menzákat és a közkonyhákat, jelentős piacot jelentenek a helyi termelés számára.

Ökrös Oszkár végül felhívta a figyelmet arra, hogy az agrártársadalom világszerte elöregszik, és a demográfiai válságot számos további tényező is súlyosbítja, mint a fiatalok városokba vándorlása, vagy a jövedelmi egyenlőtlenségek és a földhöz, tőkéhez és munkaerőhöz való korlátozott hozzáférés. Magyarország ezért jelentős jogalkotási lépéseket tett a magyar mezőgazdaság generációs megújulásának érdekében és egy olyan egyszerűsített jogi keretet vezetett be a generációk közötti gazdaságátadások elősegítésre, amely jelentősen csökkenti az adminisztratív terheket és megkönnyíti, hogy az idősebb gazdálkodók még életük során átadhassák gazdaságaikat a fiatalabb családtagoknak. Ennek a folyamatnak kulcsfontosságú eleme az újonnan bevezetett „gazdaságátadási szerződés”, amely biztosítja az egyértelműséget, a jogfolytonosságot és a zökkenőmentes átmenetet.