A magyar kis- és középvállalkozások az elmúlt években számos kihívással szembesültek. Nőttek a működési és energiaköltségek, bizonytalanná vált a piaci környezet, csökkent a kereslet, nehézzé vált a fejlesztések finanszírozása. A szektorban jelentős lemaradás tapasztalható a technológiában, a digitalizációban, automatizációban és az energiahatékonyság területén, ezért az újra elérhetővé váló uniós források kulcsszerepet játszhatnak a hazai KKV-k versenyképességének megerősítésében. A hazai gazdaságban betöltött szerepük miatt a versenyképességük és termelékenységük javítása nélkül nehezen képzelhető el tartós gazdasági növekedés - írják a közleményben.
Válaszút előtt a magyar gazdák: belebukhat, aki nem lép időben
Várakozásaink szerint a kis- és középvállalkozások továbbra is az uniós fejlesztési források egyik legfontosabb célcsoportját jelentik majd. Arra számítunk, hogy a KKV-k több programban és többféle finanszírozási formában is megjelennek kedvezményezettként
- nyilatkozta Csépány Zsuzsa, a Goodwill Consulting Kft. regionális igazgatója.
Ezeken a területeken nyithatnak újabb támogatási lehetőségeket
Az uniós fejlesztéspolitika a kis- és középvállalati szektort tekinti elsődleges célcsoportnak. A GINOP Plusz, a DIMOP Plusz, a KEHOP Plusz, valamint a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében megjelenő felhívások várhatóan továbbra is a termelékenységet növelő beruházásokat, a digitalizációt, az energiahatékonyságot, az innovációt és a zöld átállást támogatják. Mint a szakértő mondja:
A vállalkozások számára különösen fontos üzenet, hogy a következő években várhatóan nem egyszerű eszközbeszerzések, hanem komplex fejlesztési projektek kerülnek előtérbe. Azok a beruházások élvezhetnek előnyt, amelyek egyszerre javítják a termelékenységet, csökkentik az energiafelhasználást, mérséklik a környezeti terhelést és erősítik a vállalkozások hosszú távú versenyképességét.
Súlyos árat fizetnek ezért a magyar boltok: 500 milliárdos mínuszról rántották le a leplet
Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője ennek kapcsán kiemelte:
Az uniós források akkor járulhatnak hozzá igazán a hazai vállalkozások megerősödéséhez, ha a fejlesztések jobb termékekben, hatékonyabb működésben és szélesebb piaci jelenlétben is megmutatkoznak. Ehhez a gyártók, a kiskereskedelmi szereplők és a szakmai szervezetek együttműködésére egyaránt szükség van
Bővülő finanszírozási konstrukciók, nőhet Budapest szerepe
A hazai vállalkozások egyik legfontosabb kérdése, hogy a következő időszakban milyen finanszírozási formákra számíthatnak. A Goodwillnél úgy vélik a jelenlegi programozási időszak tapasztalatai alapján, hogy továbbra is meghatározó szerepet töltenek majd be a vissza nem térítendő támogatások, különösen a KKV-k számára. Emellett azonban egyre több kombinált finanszírozási konstrukció jelenik majd meg, ahol a támogatás kedvezményes hitellel vagy egyéb pénzügyi eszközzel egészül ki.
Olyan baj érte el Magyarországot, aminek a hatását mind megérezhetjük
A jövőben arra lehet számítani, hogy továbbra is lesznek olyan konstrukciók, amelyek a vidéki térségeket részesítik előnyben, de a budapesti mikro-, kis-, közép- és egyes nagyvállalatok számára egyre szélesebb körű finanszírozási lehetőségek nyílhatnak meg. Az eredményességhez több fejlesztési területnek van jelentős szüksége a támogatásokra. Az élelmiszeriparban például különösen fontos lehet a gyártási folyamatok automatizálása és robotizációja, az intelligens minőségirányítás, az energiafelhasználás csökkentése, a megújuló energia alkalmazása, valamint a fenntartható csomagolási és körforgásos megoldások bevezetése. Ezek ma már a hazai és nemzetközi piacon maradás feltételei.
