agrarszektor.hu • 2026. július 23. 20:28
Az Európai Bizottság közzétette az új fehérje-akciótervét, amelynek célja az Európai Unió fehérjenövényekkel kapcsolatos jelentős importfüggőségének csökkentése. A stratégia a helyi termesztés ösztönzésével, a mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztésével és kutatási programokkal tenné ellenállóbbá a kontinens élelmiszer- és takarmányellátását, ami a magyar agrárium és a hazai feldolgozóipar számára is komoly lehetőségeket tartogat - írja a NAK.
Bár az Európai Unió a világ egyik legversenyképesebb agrártermelője, a takarmányozáshoz elengedhetetlen fehérjenövények terén komoly behozatalra szorul. Az EU évente mintegy 67 millió tonna nyers növényi fehérjét állít elő, miközben a teljes felhasználás megközelíti a 80 millió tonnát. Noha az alacsonyabb fehérjetartalmú gabonafélékből a kontinens nagyrészt önellátó, a koncentrált fehérjeforrások - például az olajos magvak és a hüvelyesek - esetében a szükséglet mindössze negyede származik a belső piacról, a hiányt pedig döntően importszójával fedezik. Ez a kiszolgáltatottság rendkívül sebezhetővé teszi a közösség ellátási láncait a világpiaci és geopolitikai feszültségekkel szemben.
A probléma kezelésére kidolgozott akcióterv fő célkitűzése, hogy 2035-re a jelenlegi 25,8 százalékról 35 százalékra növelje a belső előállítású, takarmányozásra szánt fehérjenövények arányát. Az Európai Bizottság szerint ehhez összehangolt lépésekre van szükség, így a Közös Agrárpolitika eszközeivel ösztönöznék a különböző régiók éghajlati adottságaihoz illeszkedő növények, például a takarmányborsó, a lóbab vagy a csillagfürt termesztését. Emellett kiemelt hangsúlyt fektetnek a tároló-, feldolgozó- és logisztikai infrastruktúra fejlesztésére, a termelők és a feldolgozók közötti hosszú távú együttműködésre, valamint a kutatás-fejlesztési és innovációs programok támogatására. Ugyancsak lényeges elem a takarmányozási receptek optimalizálása, amellyel közvetlenül csökkenthető az importált alapanyagok iránti igény.
A saját fehérjetermelés növelése környezetvédelmi szempontból is kedvező, hiszen a hüvelyesek megkötik a légköri nitrogént, így csökkentik a műtrágyaigényt és az üvegházhatású gázok kibocsátását, miközben javítják a talajszerkezetet és a vetésforgót. Termesztésüket ugyanakkor jelentősen megnehezítik az elmúlt évek aszályos időszakai, emiatt a hatékony vízgazdálkodás és a precíziós öntözés kulcsfontosságú a termésbiztonság fenntartásához.
A stratégia a magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar számára is komoly előnyöket hozhat, különösen a hazai alapanyagokra épülő, magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása terén. Magyarország egyes térségei kiváló adottságokkal rendelkeznek a szója, a takarmányborsó és a lóbab termesztésére. A gazdasági előnyök kiaknázásához azonban elengedhetetlen a szélsőséges időjáráshoz alkalmazkodó fajtaválasztás, a talajok vízmegtartó képességének javítása, valamint a hazai tisztító-, szárító- és feldolgozókapacitások korszerűsítése.
Noha a növényi fehérjék iránti keresletet jelenleg a takarmányozási ágazat uralja, a humán célú élelmiszeriparban is folyamatosan nő az igény ezen összetevők iránt, különösen a növényi alapú alternatívák, a pékáruk és a száraztészták gyártásában. Az uniós akcióterv egy önállóbb és sokszínűbb ellátási lánc felé mutat, a kezdeményezés tényleges sikere azonban azon múlik, hogy a felvázolt szakpolitikai kereteket mennyire követik majd a gyakorlatban is működőképes, megfelelően finanszírozott intézkedések.