agrarszektor.hu • 2026. október 6. 18:33
Milliárdokban mérhető az az érték, amit a budapesti városi erdők a társadalom számára teremtenek.
Évente 13,5-26,5 milliárd forintnyi értéket teremtenek a társadalom számára a budapesti városi erdők egy friss kutatás szerint. A főváros zöld tüdeje nemcsak a kikapcsolódást szolgálja, hanem hűti a környezetet, megköti a szén-dioxidot, és védelmet nyújt a villámárvizek ellen is. Ahhoz azonban, hogy ezt a felbecsülhetetlen közösségi hasznot a jövőben is élvezhessük, az egyre szélsőségesebb időjárás és a hatalmas látogatói terhelés miatt elengedhetetlenné vált a szakszerű, több forrásból finanszírozott erdőkezelés - derült ki a Pilisi Parkerdő közleményéből.
A Pilisi Parkerdő megbízásából az ESSRG Nonprofit Kft. által készített, 2026 júniusában lezárult vizsgálat arra kereste a választ, mekkora értéket képviselnek a budapesti erdők a jól mérhető szolgáltatásaikon keresztül. A kutatók megállapították, hogy a hazai viszonylatban leglátogatottabbnak számító, évi 17-18 millió kirándulót vonzó zöldterületek rekreációs értéke önmagában 12,6-20,7 milliárd forintot tesz ki. Ez az összeg azt a jelentős időt és energiát tükrözi, amelyet a városlakók arra fordítanak, hogy a természetben lehessenek.
A fák jelenléte a nyári hőhullámok idején kulcsfontosságú. Ha az erdők hűtőhatásából mindössze egyetlen Celsius-foknyit lakossági klímaberendezésekkel kellene pótolni, az évente 460 millió és 5 milliárd forint közötti többletköltséget jelentene. Hasonlóan drága lenne a természetes vízmegtartó képesség mesterséges helyettesítése is, hiszen a hegyoldalakról lezúduló csapadékot felfogó és a villámárvizeket mérséklő erdei ökoszisztéma műszaki kiváltása 23,7-65,1 milliárd forintos egyszeri beruházást igényelne. Emellett a fák szén-dioxid-megkötő képessége további 370-620 millió forintos társadalmi hasznot hoz évente.
Mindezek a számok azonban még nem fedik le a biológiai sokféleség fenntartásának, a tiszta levegőnek vagy az egészségmegőrzésnek a nehezen forintosítható értékeit. Bár ezeket az előnyöket látszólag ingyen kapjuk, az erdők fennmaradása nem magától értetődő. A klímaváltozás - a tartós aszályok, a heves viharok és az új kártevők megjelenése -, valamint a folyamatosan növekvő látogatói nyomás komoly próbára teszi a természet teherbíró képességét.
Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő vezérigazgatója szerint a modern erdőkezelés ma már befektetés Budapest jövőjébe, hiszen az erdészek munkája biztosítja a város klímavédelmét és élhetőségét. A jelenlegi rendszer paradoxona ugyanakkor az, hogy amíg a társadalmi haszon a város egészénél jelentkezik, addig az infrastruktúra fenntartásának és a természetvédelemnek a költségei szinte kizárólag az erdőgazdálkodót terhelik.
Szemben a sikeres nemzetközi példákkal - mint amilyen Lisszabon vagy Oslo -, ahol az önkormányzatok, az állam és a versenyszféra közösen vállal szerepet a zöldinfrastruktúra finanszírozásában, Budapesten még hiányzik egy hosszú távon kiszámítható, közös teherviselésen alapuló modell. A kutatás rávilágított arra, hogy az erdőkbe mint a főváros legfontosabb zöld közműveibe fektetett források sokszorosan megtérülnek a budapestiek jobb életminőségében.